G. Németh György véleménye az óraátállítás megszüntetéséről: az uniós határozat már megszületett, így nem indokolt a további halogatás.

Vasárnap újabb óraátállítás vár ránk, amikor hajnali 3 óráról 2 órára kell majd állítani az óráinkat. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádióban kifejtette, hogy nem folytathatjuk a nappalok meghosszabbítását anélkül, hogy ennek ne lennének következményei.

"Hosszú évek óta várakozunk arra, hogy végre véget érjen az óraátállítás. Az Európai Unió már hivatalosan is kinyilvánította ezzel kapcsolatos álláspontját, és minden tagállam egyetértett abban, hogy el kell hagyni ezt a gyakorlatot. Azonban a kérdés eldöntését az államszövetség a tagországok önálló mérlegelésére bízta, így a döntés még mindig várat magára. Ennek fő oka, hogy a tagállamok közötti alapos és kölcsönös egyeztetés szükséges ahhoz, hogy közös nevezőre jussanak" - emelte ki a helyzetet G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádióban.

Egyre fokozódik a nyomás az óraátállítás eltörlésére, és számos EU-s energiaügyi miniszter már határozottan kérte az uniós vezetést, hogy lépjenek fel hatékonyabban az ügy érdekében. "Ideje túllépni a kérdésen," hangsúlyozta a szövetség elnöke. A jelenlegi rendszer senkinek sem kedvez, és az emberek a mindennapi életükben érezhetően tapasztalják a kétszeri időváltoztatás hatásait, melyek egészségügyi és élettani következményekkel is járhatnak. Az elnök azt is kiemelte, hogy az országok közötti koordináció, amely komoly gazdasági, közgazdasági és társadalmi egyeztetéseket igényel, már nem tűr halasztást.

A Magyar Alvás Szövetség vezetője kiemelte, hogy ha "ráncigáljuk" az órát, akkor kiszakítjuk magunkat a cirkadián ritmusunkból, ami felborítja a megszokott napi rutint, beleértve a fekvési és kelési időpontjainkat is. Az, ahogyan reagálunk a nappalok és éjszakák váltakozására, jelentős hatással van mindennapi életünkre.

A legnagyobb hatással az idősekre, a gyermekekre és a csecsemőkre, valamint az érzékenyebb egyénekre lehet az átállás, akik a legjobban megérzik a változást.

Fáradtak lehetnek, ingerültek, és adott esetben bizonyos fájdalmak is felerősödhetnek, a tünetek pedig akár két hétig is elhúzódhatnak.

G. Németh György kijelentette, hogy jelenleg nincs semmilyen jel arra, hogy a kormányok a közeljövőben konszenzusra jutnának a végleges időszámítással kapcsolatban. A téli időátállás ugyan extra egy órát biztosít számunkra, de ennek hatásait az emberi szervezet erőteljesen érzékeli. Az elnök hangsúlyozta, hogy a felkészülés egyik kulcsfontosságú lépése a rendszeres alvási és ébredési ritmus fenntartása, ami télen és nyáron egyaránt lényeges.

Azzal kapcsolatban, hogy végső soron melyik időszámítás lenne a legjobb, azt mondta: a nemzetközi tudományos közösség és a magyar szövetség is egyetért abban, hogy

A tél számomra a legkedvesebb évszak. Míg sokan a nyár varázsát és a napfényes, hosszú nappalokat ünneplik, én úgy érzem, hogy a kérdés sokkal mélyebb, mint csupán egyéni ízlés.

Ha sikerül végre megegyezni és az egyik időszámítás állandósul évekre, évtizedekre vagy akár évszázadokra, akkor újra visszaállhat az emberek természetes, évmilliók alatt kialakult életritmusa is.

A szakértő hangsúlyozta, hogy számos tényező befolyásolhatja alvásunk időtartamát, de a megfelelő alvási szokások kialakítása és az alvás minősége elsősorban a mi felelősségünk. Felnőttek esetében a napi 7-9 óra alvás a javasolt mennyiség, bár ez egyénenként eltérhet. Ha valaki hosszú távon csupán 4-5 órát alszik, bár idővel hozzászokhat ehhez a kevesebb alváshoz, szinte biztosra vehető, hogy ennek egészségügyi következményei lesznek. Ugyanilyen problémákat okozhat a túlságosan hosszú, 10-12 órás alvás is – figyelmeztetett G. Németh György.