Ezért nem elhanyagolható, hogy melyik karba adják be az oltásokat.

Egy ausztrál kutatócsoport 30 egészséges önkéntes részvételével folytatta kutatását, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze, milyen hatással van az immunválaszra, hogy a vakcinát melyik karba adják be.

A legtöbb vakcina a kórokozók inaktivált vagy legyengített változatait tartalmazza. Például az MMR védőoltás élő, de jelentős mértékben legyengített kanyaró-, mumpsz- és rubeolavírusokat használ. Ezek a vírusok nem okoznak betegséget, viszont segítenek az immunrendszernek felkészülni arra az esetre, ha a valódi kórokozókkal találkozna a jövőben.

Amikor a vakcina antigénje bejut a szervezetbe, áthalad a nyirokcsomón, ahol B-sejtek találkoznak vele. A védőoltás célja, hogy a B-sejtek ennek hatására olyan specifikus antitesteket termeljenek, amelyek kifejezetten az adott kórokozó ellen képződnek. A B-sejtek ennek a folyamatnak a következtében megjegyzik, milyen kórokozóval találkoztak, így akár évekkel később is képesek rávenni az immunrendszert az antitestek termelésére. Hogy mennyi ideig tart ki ez a hatás, az oltásonként változik, ezért néha emlékeztető oltásokra van szükség.

A sydney-i Garvan Orvosi Kutatóintézet tudósai arra jutottak, hogy egyes B-sejtek a vakcina beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomóban tartózkodnak, ahol kölcsönhatásba lépnek egy másik típusú immunsejttel - írja az IFLScience. A kifinomult képalkotó eljárásoknak köszönhetően sikerült kimutatni, hogy amikor egy emlékeztető oltást ugyanabba a karba adnak be, ezek a makrofágok gyorsabban tudnak reagálni.

Lényegében bemutatják az antigént a B-sejteknek, ami arra készteti őket, hogy kétszeres sebességgel kezdjenek el antitesteket termelni.

Dr. Rama Dhenni, a Cell folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője szerint a makrofágokról köztudott, hogy felfalják a kórokozókat és eltávolítják az elhalt sejteket, de a kutatásuk azt sugallja, hogy az injekció beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomókban lévők központi szerepet játszanak a hatékony oltási válasz kialakításában a következő alkalommal.

Ezt a jelenséget először egerek körében észlelték, ami felkeltette a kutatócsapat érdeklődését, hogy vajon embereknél is megfigyelhető-e ugyanez. Ennek érdekében 30 egészséges önkéntest toboroztak, akik még nem estek át a Covid-19 fertőzésen, majd egy adagot kaptak a Pfizer-BioNTech mRNS vakcinából. Az mRNS-vakcinák eltérnek a hagyományos típusú oltásoktól, mivel nem legyengített vírust tartalmaznak, hanem olyan utasításokat, amelyek arra utasítják a sejteket, hogy készítsenek el egy fontos vírusfehérjét. Ezt követően a sejtek ténylegesen előállítják a fehérjét, amire az immunrendszer reagál.

Az első oltások után a résztvevők közül 20 ugyanabba a karba, míg a másik 10 az ellenkező karba kapta a megerősítő oltást.

Alexandra Carey-Hoppé, a kutatás egyik társszerzője rámutatott, hogy azok az emberek, akik mindkét oltóanyag-dózist ugyanabba a karjukba kapták, már a második oltás utáni első héten jelentősen gyorsabban kezdtek el neutralizáló antitesteket termelni a vírus ellen. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek az antitestek még a Delta és Omicron variánsokkal szemben is fokozott védelmet nyújtottak. A kutatók ezért úgy vélik, hogy ez a felfedezés kulcsszerepet játszhat a jövőbeli oltási programok tervezésében, különösen a járványok kezdeti szakaszában.