Ezekkel a drónokkal az ukránok hatékonyan csökkentik az orosz hadsereg erejét.
Az ukrajnai konfliktus egyik figyelemre méltó sajátossága, hogy az olcsó drónok képesek komoly haditechnikai rendszerek hatástalanítására. Ebben a cikkben áttekintjük, milyen fontos információkat érdemes megismerni a harctéren alkalmazott drónokkal kapcsolatban.
A brit székhelyű Royal United Services Institute nevű agytröszt legfrissebb elemzése szerint 2025 elejére az ukrajnai konfliktus során az orosz hadsereg felszereléseiben keletkezett károk 60-70 százalékáért a drónok tehetők felelőssé. Az orosz hadvezetés reagált a helyzetre, és kidolgozott egy alternatív drónerőt, amely az elektronikus hadviselés terén kiemelkedő hagyományos erősségeire építve korszerűsítette a drónokkal szembeni védelmi technológiáját. Ukrajna viszont folyamatosan innovatív és alkalmazkodó eszközökkel bővíti arzenálját, amely lehetővé teszi számukra az orosz védelmi vonalak gyengeségeinek feltárását. Június elején, teherautókról indított drónok mért csapást Szibériában található repülőterekre, s ukrán források szerint e támadások következtében Oroszország nukleáris robbanófejek szállítására is alkalmas nagy hatótávolságú bombázóflottájának egy része is sérült.
A Bloomberg által összeállított lista bemutatja az Ukrajnában alkalmazott drónok sokféleségét, amelyek különböző feladatokra és igényekre lettek kifejlesztve.
A több rotorral rendelkező, kompakt és könnyű drónok forradalmasították a modern hadviselést. Ezek a drónok, amelyeket gyakran első személyű nézetből irányítanak, lehetővé teszik, hogy az operátor valós időben, egy videókamerán keresztül figyelje a harci színteret. A kezelő egy speciális elektronikus szemüveget visel, amelynek segítségével a fedélzeti kamerán keresztül kapott képet élőben követheti. A közösségi média tele van olyan felvételekkel, ahol ezek a gépek a csapatok, páncélozott járművek, rakétaütegek és parancsnoki központok irányába tartanak, éles kontrasztot alkotva a békés pillanatokkal, egészen a döbbenetes becsapódásig, amikor a kép végleg megfagy.
Más típusú eszközöket használnak gránátok ledobására, amelyek újra hasznosíthatók, amennyiben épségben visszakerülnek az indítóhelyre. A merevszárnyú lőszerek a magasban lebegnek, amíg el nem érik a kijelölt célpontot, majd meredeken zuhanni kezdenek, hogy a becsapódáskor robbanjanak. Az új generációs öngyilkos drónokat, mint például a nemrégiben bemutatott ukrán B-1-est, úgy alakították ki, hogy több órát is a levegőben töltsenek, és sokkal halkabbak a korábbi verzióknál, így sokkal nehezebben észlelhetők.
A pilóta nélküli, merevszárnyú robotrepülőgépek több száz kilométert is képesek repülni, amíg célba nem érnek. Ukrajna 2022 végén ismerte meg őket, amikor Oroszország elkezdte bevetni az Iránban gyártott, robbanóanyaggal megrakott Shahed drónok rajait, amelyek civileket öltek meg és megrongálták az energetikai infrastruktúrát. A Moszkva azóta több mint 20 ezer ilyen gépet indított.
Kijev saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú csapásmérő drónjait vetette be, amelyekkel támadásokat hajtott végre olajfinomítók, üzemanyag- és lőszerraktárak ellen, olyan távoli orosz területeken, mint amilyen Baskíria, amely körülbelül 1500 kilométerre található Ukrajnától.
Az utóbbi hónapokban Ukrajna intenzívebbé tette támadásait Oroszország mélyebb területein található katonai és ipari létesítmények ellen. Május elején egy két napos offenzíva során 485 ukrán drónt semlegesítettek, amelyek közül több olyan helyszínt is célba vett, ahol fegyvereket gyártanak, valamint az ország egyetlen üvegszálas kábeleket előállító üzemét is megrongálták. A támadások, amelyek következtében a Moszkvához közeli repülőterek ideiglenesen leálltak, folyamatosan zajlottak, míg a korábbi akciók inkább éjszaka zajlottak. Ez a lépés azt jelzi, hogy Ukrajna képes elérni Oroszország fővárosát is. Sérült személyekről azonban nem érkeztek hírek.
A robbanóanyaggal felszerelt, pilóta nélküli motorcsónakok miatt a Fekete-tengeren folytatott hadműveletek túl kockázatossá váltak az orosz flotta számára. Kijev nemrégiben megkezdte ezen eszközök rakétákkal való ellátását. Május elején az ukrán hírszerzés információi szerint a haditengerészet drónjai sikeresen megsemmisítettek két ellenséges vadászgépet Novorosszijszk kikötője közelében. A drónok irányítása az amerikai Starlink műholdas rendszer révén több száz kilométer távolságból is megvalósítható.
A csupán 20 ezer dollárba kerülő haditengerészeti drónok teljesítménye komoly kétségeket ébreszt a több százmillió dollárt érő hadihajók hatékonyságával kapcsolatban.
A kisrotoros légi megfigyelő drónok kulcsszerepet játszanak a harci egységek számára, lehetővé téve a közeli ellenséges lövészárkok precíz felderítését. Eközben a nagyobb hatótávolságú, merevszárnyú drónok bevetése hozzájárul az ellenséges egységek és felszerelések helyének alapos feltérképezéséhez, ezzel fokozva a frontvonalak mögötti mozgás kockázatát.
A felderítő drónok jelentős mértékben növelhetik a légi támadások hatékonyságát azáltal, hogy precíz koordinátákat szolgáltatnak a célpontokhoz. Ennek köszönhetően a légvédelmi tüzérség és a földi vagy légi indítású rakéták sokkal pontosabban célozhatnak meg célokat. Az orosz Forpost kémdrón különleges lézeres irányítást kínál, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli repülőgépek által indított siklóbombák számára, hogy hatékonyan működjenek Ukrajna légvédelmi hatósugarán kívül.
A háború kezdeti szakaszában Ukrajna a török Bayraktar drónokra támaszkodott, hogy irányítsa az orosz páncélos egységeket a tüzérség segítségével. Azonban mára már saját fejlesztésű eszközöket, mint a Leleka és a Furia, hozott létre erre a célra. Az orosz Orlan megfigyelő drónok is aktívan jelen vannak az ukrán légtérben, és rendszeresen előre jelzik a rakétacsapásokat, ezzel nehezítve az ukrán erők helyzetét.
Ukrajna a földön innovatív megoldásokkal lép a kihívások elé, és most távirányítású robotkutyákat alkalmaz, hogy felderítse a csapdákat és az orosz katonák elhelyezkedését olyan nehezen hozzáférhető területeken, ahol a drónok nem tudnak behatolni. Ezek a különleges gépek képesek bejárni az épületek belsejét, felfedezni az árkokat és navigálni a sűrű erdőségeken, így hatékonyan segítve a hadműveletek során.
A drónok frontvonalon való átjuttatása egyre komolyabb kihívást jelent, mivel az ellenfél folyamatosan próbálja őket elfogni. A hadiipar most egy régi, de jól bevált technológia újragondolásával kísérletezik, hogy megoldást találjon erre a problémára.
A levegőben közlekedő drónokkal kapcsolatban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ezeknek a gépeknek több mint felét zavarás vagy baleset miatt elveszítjük. Ennek következményeként jelentek meg a száloptikás drónok a harctéren, amelyek egyfajta "zsinórt" húznak maguk után, lehetővé téve az irányításukat anélkül, hogy rádiójeleket bocsátanának ki. Mivel ezek a drónok nem bocsátanak ki észlelhető vagy zavarható jeleket, sokkal nehezebb őket megsemmisíteni. Jelenleg Ukrajna drónparkjának 20%-a száloptikás technológiát alkalmaz, és a várakozások szerint nyárra ezek a drónok fognak dominálni – erről a The Economist is részletesen beszámolt.
A hagyományos drónokkal ellentétben a száloptikás drónokat az először 1945-ben bevetett drótvezetésű rakétarendszerekre emlékeztető horgászzsinórszerű szálakkal irányítják. Nemcsak hogy nehéz őket elfogni (legalábbis egyelőre), de az üvegszálas kábel miatt a pilótának továbbított kép is kristálytiszta.
Az üvegszálas drónok forradalma egy évvel ezelőtt indult útjára a harctereken. Oroszország tavaly év végén látta el őket tömegesen, míg Ukrajna néhány hónappal később lépett színre e modern technológiával.
