Eltűnhet a magyar burgonya a boltok polcairól: a jövőbeni alternatívák még kérdésesek - Pénzcentrum
A klímaváltozás hatásai egyre inkább érződnek a hazai mezőgazdaságban, különösen a burgonya, mint a nemzeti konyha egyik alapvető összetevője számára. Az éghajlati viszonyok alakulása miatt a burgonyatermesztés helyzete aggasztóvá vált: sok területen már most is túlságosan meleg a környezet, ezáltal a növény fejlődése akadályokba ütközik. Továbbá, a globális felmelegedés következtében új kártevők is megjelennek, amelyek számára a melegebb éghajlat ideális feltételeket teremt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agronómiai Tanszékének kutatói - Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita - részletesen tanulmányozták a burgonya termeszthetőségének romlását és az össztermés csökkenését az elmúlt évtizedekben. Külön figyelmet fordítottak arra is, hogy a jövőben mikor várható a burgonya teljes eltűnése a termőföldekről.
A burgonya manapság a hőség és a kártevők kettős nyomásának áldozataként küzd. Hazánk, amely a termesztés déli határvonalán helyezkedik el, sok területén már túlságosan forró a nyári időszak a növény számára. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a melegebb éghajlathoz alkalmazkodó új kártevők, mint például a 2015-ben megjelent burgonyamoly, már tartósan megtelepedtek Magyarország területén.
A kutatók egy innovatív megközelítést alkalmaztak a burgonya termesztésének vizsgálatára, amely a nemzetközi szakirodalomban már ismert, ám saját fejlesztéseikkel tovább finomított módszeren alapul. Ez a megközelítés meteorológiai adatokat (HungaroMet) használ fel, hogy feltérképezze, hol találhatóak ideális környezeti feltételek a növény termesztéséhez, valamint hogy a kártevők jelenléte miként befolyásolja ezt a folyamatot. A módszertan egyik legfontosabb eleme a júliusi hőmérséklet, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy egy adott régióban a burgonya életciklusa sikeresen végbemehessen.
A 2000-es évek elején Magyarországon még körülbelül 800 ezer tonna burgonya került betakarításra, ám mára ez a mennyiség drámaian, a negyedére csökkent. Jelenleg a hazai termelés csupán a belföldi fogyasztás 40-50%-át képes kielégíteni, a hiányt pedig főként francia, német és holland burgonyával pótolják. A burgonya hazai termeszthetőségi mutatója, amely 2021 és 2024 között meglehetősen alacsony szinten stagnált, szoros összefüggést mutat a hazai össztermelés alakulásával az elmúlt évtizedek folyamán.
Míg a 2000-es évek elején hazánk nagy részén - a hegységeinket kivéve - a tízből csupán néhány év volt igazán kedvezőtlen a mezőgazdaság számára, addig ma már inkább a fordított helyzet figyelhető meg: a legtöbb területen ritkán találunk olyan évet, amely megfelelő éghajlati körülményeket biztosít. A legjelentősebb csökkenés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon tapasztalható. Például Budapest kertvárosi övezetében 2024-re teljesen megszűnik a burgonyatermesztés, amely a 2000-es években még 200-300 hektáron zajlott. Jelenleg a burgonya termelése Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben összpontosul, ám még együttvéve is csupán fele annyi burgonyát termelnek, mint amennyit Pest vármegyében egyedül termeltek a 2000-es években. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés, és nem is beszéltünk még az egyre gyakoribbá váló kártevők jelentette kihívásokról.
A pessimista kilátások azt sugallják, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon a természetes körülmények között termesztett burgonya szinte eltűnik. A realista forgatókönyv sem sokkal kedvezőbb: csupán néhány kisebb terület maradhat alkalmas a burgonyatermesztésre. A szakértők véleménye alapján, ha sikerül azonosítani a legmegfelelőbb termőföldeket és hatékony védelmi rendszereket kidolgozni a kártevők ellen, akkor csak a zöld alternatíva kínálhat reményt arra, hogy ismét nagyobb területeken termelhetünk burgonyát, lehetővé téve, hogy a hazai, kiváló minőségű terméket válasszuk az importáltakkal szemben.
