A magyar krumpli sorsa kérdéses lehet, hiszen a jövőben akár eltűnhet is a palettáról.
A kutatók által vázolt, pesszimista jövőkép szerint egy-két évtizeden belül Magyarországon nem maradnak természetes körülmények között termeszthető burgonyaföldek. A realista előrejelzések sem sokkal rózsásabbak: csak néhány kis terület lenne alkalmas a burgonya termesztésére. Ezt a megállapítást az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék szakértői tették, akik azt elemezték, hogyan csökkent a burgonya termeszthetősége és az össztermés hazánkban az elmúlt évtizedek során. Kutatásuk célja az volt, hogy feltérképezzék, mikor tűnhet el a burgonya a termőföldekről. Az eredményeiket egy világos, figyelemfelkeltő ábra formájában is bemutatták.
Azt írják, a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A folyamatot súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők - így a 2015-ben megjelent burgonyamoly - már tartósan megtelepedtek Magyarországon.
Ahogy a fenti ábrán is szemléltetve van, 2000 környékén az ország szinte minden területén - a hegységeink kivételével - csupán néhány év számított kedvezőtlennek a mezőgazdaság szempontjából. Ma viszont a helyzet drámaian megváltozott: a legtöbb helyen már csak ritkán találkozunk olyan évekkel, amelyek megfelelő éghajlati körülményeket biztosítanak. A legjelentősebb csökkenés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon tapasztalható. Például Budapest kertvárosi övezetében 2024-re teljes mértékben eltűnt a burgonyatermesztés, amely a 2000-es években még 200-300 hektáron zajlott. Jelenleg a burgonya fő termőterületei Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben találhatók, de még együtt is csak feleannyi burgonyát termelnek, mint amennyit egyedül Pest vármegyében előállítottak a 2000-es években. Ezen kívül a Dél-Alföldön már csak hűtőöntözés alkalmazásával lehetséges a termesztés, és ezt bonyolítja az egyre gyakoribb kártevők megjelenése, amelyet eddig még nem is említettünk.
A cikkben említett pesszimista és realista jövőképek mellett a szerzők egy zöld jövőképet is felvázolnak, amely a párizsi klímacélok teljesülésére épít. Ez a forgatókönyv azonnali kibocsátáscsökkentést feltételez, és lehetőséget teremt arra, hogy ismét nagyobb területeken termeszthessünk. Ennek következtében a hazai, kiváló minőségű burgonya válhat a választott alternatívává az importtermékekkel szemben. A kutatók részletes elemzését itt találhatja.
