Egyszerre érezhetjük az örömöt és az aggodalmat is, hogy Varga Mihály, a pénzügyminiszteri posztot betöltő politikus a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe ülhet.
Valószínűtlen, hogy az alapkamatot csökkenteni fogják, de az új MNB-elnök valószínűleg jelentősen mérsékelni fogja a kormányzati kritikára irányuló kommunikációt. Nagy Márton nehéz helyzetben találja magát, mivel a kormányzaton belül nem áll rendelkezésére ellensúly.
Kezd kimerülni a hitelminősítők türelme a magyar kormánnyal szemben, mivel a Moody's, az egyik vezető nemzetközi intézmény, a stabil besorolás helyett a leminősítésre utaló negatív kilátásokkal módosította értékelését. A fő problémát az jelenti, hogy a magyar intézmények vagy nem képesek, vagy nem hajlandók végrehajtani az Európai Unió által a jogállamisági vitában kikényszerített reformokat, ami egyre valószínűbb forráshiányhoz vezet. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a német gazdaság gyengélkedése következtében Magyarország is tartósan alacsonyabb növekedést produkálhat, mint azt a kormány remélte, ami negatívan befolyásolja a költségvetési helyzetet és az államadósság alakulását. Továbbá, 2026-ban országgyűlési választásokra készülhetünk, és a feszültté vált belpolitikai környezetben valószínű, hogy érdemi kormányzati juttatásokra is sor kerülhet.
A diagnózis meglehetősen pontosan tükrözi a magyar gazdaság és a költségvetés jövőbeli kilátásait. Ebben a kontextusban egyszerre örvendetes és aggasztó, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter távozik, hiszen várhatóan 2025 januárjától megszűnik a tárcája, és márciusban ő veszi át a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját, amelyet 12 év után Matolcsy György hagy hátra. Varga Mihályt a "megfontolt", "kiszámítható" és "technokrata" jelzőkkel illetik, amit Orbán Viktor is megerősített pénteki rádióinterjújában, ahol bejelentette ezt a régóta várt változást. A miniszterelnök indoklása szerint Varga a legnagyobb tapasztalattal rendelkező gazdaságpolitikus az országban. Ugyanakkor, bár ezt a kormányfő nem emelte ki, Varga "jó fideszes" és "jó katona" is, ami a politikai stabilitás szempontjából nem elhanyagolható.
Az 59 esztendős politikus a rendszerváltás óta töretlenül jelen van a parlamenti életben, és tapasztalata révén a kormánypárt egykori alelnökeként, valamint frakcióvezető-helyettesként is jelentős szerepet játszott. 1998 óta számos kormányzati tisztséget betöltött, melyek során nem csupán a pénzügyi és gazdasági szektorban szerzett jártasságát kamatoztatta. 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként tevékenykedett, majd tárca nélküli miniszterként részt vett a Fidesz által sokszor kritizált Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban, mint a főtárgyaló. Politikai pályafutása alatt számos kihívással nézett szembe, és mindig is aktívan kereste a megoldásokat a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt.
Ahogy karrierje mutatja, Varga Mihály megy, ahova küldik, és teszi, amit tennie kell. Ez voltaképpen aggasztó lehetne, hiszen jelenlegi főnöke, a miniszterelnök és a kormányban a gazdaságpolitika korlátlan urává előrelépő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter deklaráltan a természetes lehetőségeket meghaladó gazdasági növekedést akarnak produkálni.
A jegybank rendelkezik olyan hatékony eszközökkel, amelyekkel serkentheti a gazdaságot: elsősorban alacsony kamatlábak fenntartásával, továbbá különféle hitelprogramok bevezetésével és eszközvásárlásokkal, vagyis pénzteremtéssel támogathatja a kormányzati intézkedéseket. Ezt a gyakorlatot Matolcsy is követi, kezdve 2013-as kinevezésétől egészen a pandémia időszakáig.
