Az ukrajnai harcok során az észak-koreai katonák egymás között innovatív módszerekkel élnek, hiszen drónokkal próbálják meg átverni ellenfeleiket.

Az ukránok szerint az észak-koreaiak bár jól képzett, kemény harcosok, de a felkészültségük a 80-as évek taktikai doktrínáit idézi.
Dróncsalinak használják egymást az Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák - derül ki a CNN cikkéből.
A portálnak nyilatkozó ukrán tisztek arra hívták fel a figyelmet, hogy az észak-koreai katonák nincsenek felkészülve a drónhadviselés kihívásaira. "A csapatom egyetlen nap alatt akár harminc ellenséget is semlegesített, csupán azzal, hogy gránátokat dobtunk rájuk. Nem voltak tisztában azzal, hogyan védekezzenek az ilyen támadások ellen" - mesélte az egyik tiszt.
Persze ez egy kezdeti állapotra utalt, az elesett észak-koreaiak feljegyzései között mostanra már találni kezdetleges drónelhárító taktikákat. Ezek közül az egyik szerint ha drónt látnak, akkor egy hármas csapatból az egyik katona lesz a csali, aki felhívja magára a drón figyelmét, míg a másik kettő megpróbálja kézifegyverekkel lelőni a gépet.
Ez a taktika időnként hatékony lehet, hiszen az ukránok tapasztalatai alapján a koreai katonák jól képzett mesterlövészek, így egyetlen ember áldozatával is sikeresen semlegesíthetnek egy drónt. Egy másik javaslat viszont inkább a régi lövészárok-mítoszra épít, miszerint egy helyre kétszer nem csapódik be bomba, ezért a katonák a korábbi robbanás okozta kráterekben keressenek menedéket.
Bár képzett, jól felszerelt, kemény harcosok a koreaiak, ám tapasztalatlanok, ami érthető is, hiszen az ország utoljára komoly fegyveres konfliktusban a koreai háború (1950-53) idején harcolt.
Az ukrán források szerint a katonák nehezen tudják adaptálni magukat az orosz erők harcászati módszereihez, és inkább a tömeges támadásokra támaszkodnak. Ez a stratégia azonban jelentős veszteségekkel jár, amelyeket a harcok során szenvednek el. A helyzetet tovább súlyosbítja az ukrán drónok használata, valamint a második világháborús japán banzájrohamokhoz hasonló taktika, amely következtében a frontra vezényelt 12 ezer észak-koreai katona közül már körülbelül egyharmaduk eltűnt vagy súlyosan megsebesült.
Illetve a veszteségek nagy számának egy másik oka, amiről korábban már mi is beszámoltunk, hogy az észak-koreaiak parancsot kaptak arra, hogy mindenáron kerüljék el a fogságba esést. Ezért azok a sebesültek, akiket ez fenyeget, gyakran kézigránáttal követnek el öngyilkosságot, mielőtt az ukránok elfoghatnák őket.