Donald Trump legújabb üzenete Oroszország felé újabb feszültséget generálhat, miközben bombázók emelkednek a levegőbe, jelezve a katonai aktivitás fokozódását.

Három B-1B Lancer bombázó egy texasi légibázisról kiindulva landolt szombaton a norvégiai Orland légibázison - jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM), valamint az amerikai légierő. A lépésre azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az amerikai elnök korábban nem egyszer tett olyan lépéseket, amivel a riválisokra igyekezett nyomást helyezni: ezek közé tartozott az, amikor a hónap elején atomtengeralattjárókat vezényelt közelebb Oroszországhoz.

Elképzelhető, hogy most is hasonló helyzet áll fenn – bár a hivatalos tájékoztatás szerint a bombázók ezúttal más célból érkeztek: elsődleges feladatuk az, hogy elindítsák a NATO-szövetségesekkel közös kiképzési gyakorlatokat. Érdemes megemlíteni, hogy a bombázók átcsoportosítása éppen azelőtt történt, hogy az orosz haderő megkezdené a beloruszokkal közös, Zapad néven ismert nagy hadgyakorlatát.

A bombázók augusztus 8. és 9. között átrepültek az Északi-sark felett, miközben spanyol vadászgépek biztosították a kíséretüket. Ezek a vadászgépek jelenleg a keflaviki repülőtérről védik Izland légtérét - olvasható a The Barents Observer hírportálon. A cikk hangsúlyozza, hogy...

Tavaly hasonló bombázókat telepítettek az észak-svédországi Kallax légibázisra is. Az amerikai légierő sajtóközleményében azt írták, hogy a Norvégiába telepített repülőgépek lehetővé teszik a légi személyzet számára, hogy közös gyakorlatok és műveletek révén finomítsák taktikájukat, növeljék rugalmasságukat és erősítsék a szövetségesekkel való koordinációt, ezáltal növelve harci képességeiket és készenlétüket.

„Ez a gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy olyan környezetben edződjünk, amely a valós harci szituációkat tükrözi - a NATO szövetségeseinkkel együttműködve, folyamatos készenlétben és alkalmazkodóan. A célunk, hogy közösen tapasztalatokat és bizalmat építsünk, fokozzuk a készenlétünket, és figyelmesek maradjunk a folyamatosan változó helyzetekre” - mondta Eric Alvarez alezredes, a bevetésen részt vevő 345. bombázószázad parancsnoka.

A norvég fegyveres erők tájékoztatása alapján az amerikai bombázók együttműködésben az Orlandon állomásozó F-35-ös vadászgépekkel terveznek gyakorlatozni. A pontos helyszínről sem az Egyesült Államok, sem Norvégia nem közölt részleteket, de valószínű, hogy a repülések az északi-balti térségben fognak lebonyolódni.

A The National Security Journal egy korábbi cikkben azt írta, hogy B-1B Lancerek egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló potenciális konfliktusban is szerepet kapnának, bár mélységi támadások helyett elsősorban a közeli célpontok ellen vethetnék be őket, miután lopakodórendszerrel nem rendelkeznek és ezáltal ki lennének szolgáltatva az ellenséges légvédelemnek.

Ahelyett, hogy a közvetlen behatolás kockázatát vállalnák, a B-1B bombázók a hosszú hatótávolságukat és jelentős teherbírásukat kihasználva, nagy precizitású rakétákat, mint például az LRASM-eket, indíthatnának biztonságos távolságból, a vitatott légtér határain kívül. Ami Oroszország védelmi képességeit illeti, a Sz-400-as föld-levegő rendszereik hatékonyak, ráadásul egy még fejlettebb Sz-500-as rendszer kifejlesztése is folyamatban van.