CATL: A kormány visszautasítja az állami támogatásról szóló állításokat, valamint a csoportos elbocsátásokra vonatkozó híreket.

Orbán Viktort kérdezték arról, ha a kínai kirúgja a magyart, visszafizeti-e az állami támogatást.

Jakab Péter, a Nép Pártján képviselője, felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kormány hatalmas, ezermilliárdos összegeket fordít arra, hogy Magyarországra akkumulátorgyárakat vonzzon. E beruházásokat a miniszterelnök azzal indokolta, hogy ezek minőségi munkahelyeket teremtenek a hazai munkavállalók számára. Jakab azonban aggodalmának adott hangot, miszerint a távol-keleti multinacionális vállalatok átlagosan 64 millió forintnyi állami támogatást kapnak minden egyes munkahelyért. Ráadásul, a kínai források szerint a CATL, amely Debrecenben 320 milliárd forintnyi állami támogatásban részesül, már megkezdte a helyi munkavállalók elbocsátását, hogy helyettük ázsiai munkásokat alkalmazzon.

Jakab Péter már korábban jelezte, nem az ázsiai akkugyáraknak kell adni a munkahelyenkénti 64 milliós támogatást, hanem közvetlenül a magyar dolgozóknak, segítve őket abban, hogy akár saját vállalkozást indítsanak, akár már meglévő vállalkozást fejlesszenek.

Ha a kínai fél megszünteti a magyar együttműködést, vajon vissza kell térítenie az állami támogatást is?

A képviselő arról is kérdezte Orbán Viktort, hogy a CATL magatartása miatt a kormány visszaköveteli-e a 64 milliós támogatást minden egyes elbocsátott magyar munkavállaló után? Hajlandó-e a kormány ezt a pénzt ázsiaiak helyett végre a magyar munkavállalóknak adni?

A nemzetgazdasági tárca államtitkára, Fónagy János válaszolt Orbán Viktor helyett. Kifejtette a hivatalos szabályozást, amely szerint Magyarország területén kizárólag az állam által kijelölt célok, jogcímek és feltételek teljesülése esetén, valamint az állami döntések alapján kvóták keretein belül lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi munkavállaló csak abban az esetben kerülhet alkalmazásra, ha a betöltetlen álláshelyekre magyar munkaerő nem jelentkezik.

Ismételten hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben, és a kormány számára a magyar munkaerő foglalkoztatása kiemelkedő nemzetgazdasági prioritást jelent. Ennek érdekében minden beruházótól – beleértve a CATL-t is – elvárják, hogy amennyiben elérhető megfelelően képzett hazai munkaerő, azt részesítse előnyben alkalmazás során.

Fónagy János nyilatkozata szerint a CATL debreceni beruházásához nem kapott állami támogatást, ami ellentmond a magyarországi működéséről szóló sajtóértesüléseknek. A vállalatnál nem zajlott csoportos létszámleépítés, ahogyan azt többen állították. Az államtitkár kifejtette, hogy a gyártás elindítását megelőzően ideiglenesen kínai szakemberek érkeztek Debrecenbe, akiknek feladata a tudás átadása és a betanítás elősegítése volt, annak érdekében, hogy minél több magyar munkavállaló tölthesse be a pozíciókat. Érdekesség, hogy mindezek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium a CATL kapcsán munkaerőpiaci és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést rendelt el, amely még mindig folyamatban van.

Egyértelmű, hogy a Magyarországra vonzott ázsiai akkumulátorgyárak jelenleg még nem működnek teljes kapacitással. A várt jelentős növekedés helyett tavaly jelentős, tízmilliárdos veszteségeket könyvelhettek el, míg az új üzemek felépítése is lassabb ütemben halad, mint ahogy azt eredetileg tervezték.