Valóban úgy tűnik, hogy a pénzfeldobásnál az esélyek 50-50 százalékra oszlanak meg, hiszen két lehetséges eredmény van: írás és fej. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a valóságban több tényező is befolyásolhatja a kimenetelt, például a pénz súlya, formája

Vannak olyan alapvető igazságok, amelyek szinte mindenki számára ismertek. Ilyen például az érmék feldobása és a véletlen közötti összefüggés. Amikor egy érmét a levegőbe dobunk, elsőre úgy tűnik, hogy 50% az esélye annak, hogy az egyik oldalra, és 50% a másikra esik. De vajon valóban ennyire egyszerű a helyzet?

Melyik vendéglátóhelyet válasszuk, ki döntsön az esti moziról, és melyik ing legyen rajtam? Valószínűleg sokunkkal megesett már, hogy pénzfeldobással próbáltunk megoldani egy dilemmát. A professzionális sportágakban, például a fociban, szintén ezt a módszert alkalmazzák annak eldöntésére, hogy melyik csapat kezdhet el egy félidőt vagy részt vehet a tizenegyespárbajban. Ez a megoldás elsőre igazságosnak tűnik, ám létezik egy apró trükk, amellyel befolyásolhatjuk a döntés kimenetelét, eltérítve ezzel a vélt 50-50%-os esélyeket.

Az úgynevezett azonos oldali torzítás következtében megnő annak a valószínűsége, hogy a feldobott érme a levegőben repülve ugyanarra az oldalára esik vissza, amelyik kezdetben felül volt. Ez a jelenség nem állítja, hogy drámai eltérés lenne a két oldal között, de az arány körülbelül 51-49-re módosul, kedvezve annak az oldalnak, amelyik az első pillanatban a levegőbe emelkedett.

František Bartoš, aki a PhD disszertációját egy amszterdami egyetemen írja, barátai és kollégái támogatásával mélyreható elemzést végzett a pénzfeldobásokról. Bartoš és 49 társa összesen 350757 alkalommal dobták fel az érméket, alaposan dokumentálva, hogy melyik oldalukra érkeznek vissza. A kísérlet során a kutatók 46 különböző valutát használtak. Bartoš megjegyezte, hogy a kutatás során a hangulat rendkívül jó volt: "Míg sokan a barátokkal közösen filmeket néznek, mi érméket dobtunk 12 órán keresztül. Ez valójában sokkal szórakoztatóbb, mint amilyennek elsőre hangzik." A legérdekesebb felfedezés azonban az volt, hogy az eredmények alapján a pénz 50,8 százalékban ugyanolyan irányban esik vissza, ahogyan feldobták.

Ez a kis eltérés több tényezőnek köszönhető. Az egyik ilyen, ahogyan az emberek feldobják az érmét, ugyanis mindenki más mértékben pörgeti meg azt, így más valószínűséggel esik egyik vagy másik oldalára a pénz. Ez abból az adatból is jól kiolvasható, hogy volt olyan ember, akinek 48,7 százalékban esett le ugyanúgy az érme, ahogy feldobta, míg a spektrum másik oldalán volt olyan is, akinek 60,1 százalékban.

Az eredmény szemléltetésére érdemes elképzelni azt, hogy rávettük egy barátunkat, fogadjon velünk ezerszer ezer forintban arra, hogy fej vagy írás jön ki a pénzfeldobás után. Amennyiben tudjuk, hogy melyik oldal néz felfelé, átlagosan 19 ezer tudnánk keresni.

Kitűnő kérdés! Az igazságos döntéshozatal érdekében egy nyilvánvaló megoldás lehet, hogy a pénzfeldobás előtt egyik résztvevő se lássa, hol helyezkedik el a pénz. Ha pedig valóban a véletlenszerűségre vágyik valaki, Balázs Márton, a bristoli egyetem professzora figyelmeztet arra, hogy a szuperszámítógépeket érdemes elkerülni, mivel ezek idővel egy bizonyos mintázatot kezdenek el követni. Balázs javaslata szerint, aki igazán véletlenszerű eredményeket keres, annak érdemes olyan kaotikus rendszerekre támaszkodnia, mint például az időjárás vagy a lávalámpákban megjelenő buborékok mozgása.