Az őszi búza őszi alaptrágyázása kulcsfontosságú lépés a gazdálkodásban, mivel hozzájárul a növények egészséges fejlődéséhez és a termés mennyiségének növeléséhez. Az alaptrágyázás során a talaj tápanyagtartalmának feltöltése lehetővé teszi, hogy a búza a


Sok mezőgazdasági vállalkozás komolyan fontolóra veszi az őszi alaptrágyázás lehetőségét. A döntéshozatali folyamatban kulcsszerepet játszanak a rendelkezésre álló anyagi erőforrások, ezért érdemes a korábbi tapasztalatokat kiegészíteni a talaj- és esetenként a megelőző növényanalízisek eredményeivel. Ez segíthet abban, hogy a tápanyag-utánpótlási döntések megalapozottabbak és hatékonyabbak legyenek.

Az őszi búzák esetében gyakran felmerül a kérdés: érdemes-e alaptrágyát kijuttatni, vagy sem? A kutatások és kísérletek számos eredménye azt mutatja, hogy a búza kifejezetten kedvezően reagál a nitrogén- és foszforkijuttatásra.

Saját kutatásaink során Iregszemcsén azt figyeltük meg, hogy a búza, még a csernozjom talajon is, képes jelentős mértékben, hektáronként 4,6 tonnáról 9,1 tonnára (2021) növelni a termés mennyiségét. Ehhez csupán 40-50 kg/ha foszfor és 140-150 kg/ha nitrogén kijuttatása szükséges.

Ráadásul, ha napraforgó elővetemény után nézzük, tavasszal a területre juttatott nitrogén mennyisége csupán 25-30 kg/ha volt ősszel, ami azt mutatja, hogy a nitrogénpótlás mértéke meglehetősen mérsékelt volt. Ez minden évben megerősíti azt a megfigyelést, hogy...

az alaptrágyázást nem célszerű elhagyni.

Amennyiben a talajnak a növényfüggő foszforellátottsága közepesnél jobb, vagy a korábbi években rendszeres mérlegelvű vagy feltöltő szemléletű foszfortrágyázás folyt a területen, megoldást jelenthet a búza startertrágyázása is, amennyiben a vetőgép alkalmas rá.

A megoldandó kihívás itt is hasonló ahhoz, amit tavasszal a kukoricánál észlelhetünk egy hosszabb lehűlés során. Ősszel, amikor a talaj egyre hűvösebbé válik, a növények növekedéséhez és gyökérzetük megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlen foszfor feltáródása és a gyökerekhez való eljutása lelassul. Ezért, ha a foszfort a növények szeméhez közeli területen koncentráljuk, megelőzhetjük ezt a problémát.

A nitrogén és a foszfor mellett a káliumpótlásra is érdemes fokozott figyelmet szentelni. Az elővetemények szármaradványainak lebomlása során, ha a talajélet megfelelően működik, jelentős mennyiségű kálium szabadul fel, amely így elérhetővé válik a növények számára. Ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető, hogy a gazdaságok körében növekvő népszerűségnek örvend a szármaradványok biomassza erőművekhez történő értékesítése, ami új kihívások elé állítja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat.

Ezzel a folyamat révén szerves anyagokat távolítunk el a területről, ami más, egyébként értékes alternatívák – mint például az almot használó vagy éppen az alom nélküli istállótrágya, valamint egyéb szerves trágyák – hiányában komoly kálium-, kalcium- és magnéziumveszteséget, valamint más mikroelemek, például mangán, vas, bór és cink elvonását okozhatja!

A mikroelemek hatékony és célzott kijuttatása a precízen megtervezett lombtrágyázás keretein belül valósulhat meg. Az első alkalmazásra a tél beköszöntése előtt kerülhet sor, ezt követi a kora tavaszi időszak, majd a kalászhányás kezdetén, és végül a termés minőségének javítása érdekében közvetlenül a terméskötés után is érdemes lehet elvégezni.

A makroelemek pótlása két fő módszerrel valósítható meg. Egyrészt, alaptrágyázás keretében foszfor és kálium hozzáadására van szükség, másrészt tudatos meszezés révén kalciumot is be kell juttatni a talajba. Ezen kívül, a nitrogén ellátottság érdekében érdemes dolomit tartalmú MAS műtrágyát alkalmazni.

Fontos megfontolni más nitrogénforrások alkalmazását is. Az ammónium-nitrát és főként a karbamid savanyító hatású műtrágyák, így ezek használata gyengén savanyú vagy savanyú talajokon nem javasolt. Érdemes tehát alternatív megoldásokat keresni a talaj egészségének megóvása érdekében.

A karbamid használata alaptrágyaként, különösen sor mellé történő kijuttatáskor, kockázatos lépés lehet. Amikor a karbamid a talajba jut, a mikrobák ureáz enzimjei révén elkezd bomlani. E folyamat ütemét számos tényező befolyásolja, és az egyik legfontosabb ezek közül a hőmérséklet. Melegebb őszi időszakokban a karbamid nitrogénje gyorsabban alakul át ammónium-ionná, ami komoly hatással lehet a növények tápanyagellátottságára.

Ennek egyik lehetséges következménye az ammónia kibocsátása, amely a légkörbe távozik, így jelentős veszteséget és egyben környezeti terhelést okoz. Ugyanakkor a magárokba juttatott karbamid gyors átalakulása lokális lúgosságot generál, ami káros hatással lehet a fiatal, fejlődő gyökerekre, perzselő hatást gyakorolva rájuk.

Dr. Hoffmann Richárd MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus

Dr. Varga Csaba a Pétfürdői Nitrogénművek Zrt. szakértője, ahol jelentős szerepet vállal a vállalat működésében és fejlesztésében.

Related posts