Alföldi Róbert: Dühösen és felháborodva kikérem magamnak, hogy hazaárulónak vagy háborúpártinak tituláljanak.

A színész-rendező a tegnapi nemzeti ünnep élményeit osztotta meg a közönséggel, felelevenítve az esemény különleges pillanatait és az ünneplés hangulatát.

"Nézem, figyelem, természetesen figyelemmel kísérem a mai nap eseményeit. Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója. Látom a két tábort, érzékelem a két tömeget" - írta Alföldi Róbert a nemzeti ünnep eseményeiről szóló bejegyzésében.

A színész-rendező közölte, nem érdekli, hogy létszámban melyik volt a nagyobb, mindkettő releváns és valóságos, a buszoztatást pedig most nagyvonalúan hagyjuk. "Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek, és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem" - írta. Úgy folytatta, figyel, de nem tud, mert azt kell hallgatnia az egyik oldal főszónokától (Orbán Viktortól), a tömegben megszólaltatott honfitársaitól, a kormányon lévő politikustoktól és a kormánypropagandától, hogy hazaárulónak és háborúpártinak nevezik, csak azért, mert nem náluk menetel és nem rájuk szavaz.

Alföldi Róbert hangsúlyozta, egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolják, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt, továbbá a háború támogatójának kiáltják ki több millió magyarral együtt, aminek jelentése az, hogy támogatja a gyilkosságokat, a nemi erőszakot, a megcsonkitást, gyerekek lebombázását, a pusztítást. "Kikérem magamnak! Nagyon hangosan, ordítva és felháborodva, kikérem magamnak!" - nyomatékosította. A színész-rendező hangsúlyozta, magyar, adófizető állampolgár, tisztességesen végzi a munkáját, felelősséget vállal honfitársaiért, egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni a hazáját.

A Tisza Párt eseményén Alföldi Róbert kiemelte, hogy Magyar Péter szavai szerint nem léteznek különböző típusú magyarok. A lényeg, hogy mostantól közösen, egymást támogató szeretettel kell nekilátnunk a demokrácia építésének, hiszen csak így érhetjük el a közös céljainkat. Alföldi Róbert véleménye szerint ezért fontos alaposan átgondolni, hogy kire adjuk voksunkat a következő választásokon.

Mivel a színész-rendező azt kérte, hogy bejegyzését csak teljes terjedelmében, hiánytalanul és módosítások nélkül közöljék, az írás alább teljes terjedelmében is olvasható:

Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit. Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója.

Figyelem a két tábort, a két sokszínű csoportot, amelyek mindegyike saját igazságát hirdeti. Nem érdekel, melyik vonult fel nagyobb létszámban, hiszen mindkettőnek megvan a maga súlya és jelentősége. (Legyünk most őszinték, a buszoztatásra most nem térek ki.) Elhatároztam, hogy egyfajta semleges szemszögből közelítem meg a helyzetet: figyelmesen hallgatom a beszédeket, és próbálom kizárni az érzelmeimet, a fájdalmamat és a kilátástalanságomat. Csak a tényekre és a mondanivalóra koncentrálok, hogy valóban megértsem, mi zajlik körülöttem.

Csak csendben figyelek... a világ zsongását, a pillanatok szőttesét, ami körülöttem kibontakozik.

...de sajnos nem vagyok képes arra, hogy...

...azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti. Csak azért, mert nem náluk menetelek, mert nem rájuk szavazok!

Egy olyan súlyos vádat kell vállalnom, amely a történelem során számos esetben végzetes következményekkel járt. Hazaárulónak bélyegeznek csupán azért, mert nem a számukra kedvező döntést hozom, mert elméletben nem az ő oldalukkal vonulok. Ez a stigma mélyen megrázó, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága és a politikai hovatartozás választása alapvető jogunk.

Házat építenek a szavakból, és engem, meg számtalan magyar honfitársamat, háborúpártinak bélyegeznek, csupán azért, mert nem az ő elképzelésük szerint szavazok. Nem azt a Magyarországot álmodom, ami most körülöttem van. A legsúlyosabb vádakkal illetnek, mintha én lennék a háború támogatója, mintha a gyilkosságok, a nemi erőszakok, az emberek megcsonkítása és a gyerekek bombázása mögött én állnék. Ez a vád, ez a pofátlan, aljas jelző, amit rám aggatnak, a pusztítás és a szenvedés melletti állásfoglalásnak álcázza az én valódi érzéseimet.

Kérlek, engedd meg, hogy kifejezzem az érzéseimet! Én ezt most nagyon élesen, hangosan és szenvedéllyel mondom: KIKÉREM MAGAMNAK!

Magyar állampolgárként, felnőtt és adófizető állampolgárként elkötelezetten végzem a munkámat. Mindig igyekszem a lehetőségeimhez mérten felelősséget vállalni honfitársaim iránt. Életem során mind itthon, mind külföldön a magyar kultúra büszke képviselője voltam, és felelős értelmiségiként arra törekedtem, hogy hozzájáruljak országom fejlődéséhez és jólétéhez.

A Hazámat úgy érzem, mint egy szívverést, amely összeköt a múltam és a jövőm között. Minden domb, minden folyó, és minden kis utcácska mesél az itt élő emberek történeteiről. Az illatok, a hangok és a tájak mind-mind egy külön világot alkotnak, ahol a hagyományok és az újítások harmonikusan egyesülnek. A Hazám számomra nem csupán egy földrajzi hely, hanem egy érzés, egy otthon, ahol a kultúra, a nyelv és a történelem szövése adja a mindennapjaim keretét. Itt minden kőnek, minden fájának saját meséje van, és minden találkozás új barátságokat sző. A Hazám az a hely, ahol a szívem otthonra talál, és ahol mindig vissza vágyom.

Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja. És ezért hazaáruló és háború párti! Nagyon nehéz nem káromkodni... De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!

Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát. Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.

Teljesen pártatlanul fontoljuk meg, hogy kire adjuk le a voksunkat a következő évben!

Tisztelettel adózom '56 hőseinek!

2025. október 23. egy különleges dátum, amely számos lehetőséget és kihívást rejthet magában. Ezen a napon új lehetőségek nyílhatnak meg előttünk, és a jövő formálásának izgalmas pillanatai várnak. Érdemes időt szánni arra, hogy átgondoljuk, mit szeretnénk elérni, és hogyan tudnánk a legjobban kihasználni ezt a napot. Legyen ez a nap a változás, az új kezdetek és a megújulás szimbóluma!

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország emlékezete élénken él, miközben Magyar Péter ünnepélyes eseményén felcsendült a "Ruszkik, haza" rigmus. - Kövessük figyelemmel az eseményeket percről percre!