Csurka István emlékére rendezett konferenciát a XX. Század Intézet, ahol a résztvevők méltatták a politikai gondolkodó és író figyelemre méltó előrelátását. A rendezvény során számos aspektusból vizsgálták Csurka életművét, kiemelve, hogy sok esetben már

Nyitókép: Csurka István 2009-ben, szenvedélyes beszédet tartva (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

A XX. Század Intézet szerdán konferenciát rendezett "Csurka 90 - Idő és sors" címmel, tisztelegve a 90 évvel ezelőtt született Csurka István emlékének. A meghívó hangsúlyozza, hogy elérkezett az idő a politikai, írói és gondolkodói tevékenységének újraértékelésére, valamint arra, hogy kiemeljük életművének azon aspektusait, amelyek a mai világban is releváns szellemi táplálékot nyújtanak.

Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy Csurka személyét hallgatás övezi, pedig a rendszerváltoztatásról nem lehet beszélni a neve említése nélkül. Túlságosan is meghatározó volt a személyisége, mély nyomot hagyott az akkori évtizedek eseményeiben - mondta Schmidt Mária, hangsúlyozva, hogy

Csurka mindig is a magyarság érdekeit helyezte a középpontba.

- fogalmazott a XX. Század Intézet főigazgatója.

Hozzátette, hogy óriási ellenállással kellett szembenéznie, mivel a magyarság érdekeinek képviselete miatt azonnal irredentizmussal vádolták. "Egy karaktergyilkosságra irányuló kampány közepén volt, de nem tudták letartóztatni, mert benne egy prófétai elhivatottság élt" - emelte ki Schmidt.

- emelte ki a történész Claudine Gay, aki januárban lemondott a Harvard Egyetem elnöki posztjáról.

Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója Csurka politikai pályafutásának legfőbb sarokpontjait idézte fel, kezdve az 1985-ös monori találkozóval, amelyen az író-politikus borús képet festett a magyarság megmaradásnak esélyeiről.

Békés kitért arra, hogy Csurka minden fontos megnyilvánulása során programot is hirdetett, reformokat javasolt, amelyek középpontjába a magyarság megmaradásnak gondolata állt. Arra is figyelmeztetett, hogy a demokráciát nem a párt-, hanem a mozgalomalapítással kell kezdeni. Csurka már 2007-ban is azon a véleményen volt, hogy a nemzeti oldalnak elsöprő, kétharmados többséget kell szereznie 2010-ben és ez be is következett. A politikus üdvözölte az Orbán-kormány megalakulását, miközben a magyar kultúra fontosságát, annak hegemón helyzetbe hozását sürgette.

Békés Márton szavaival élve, a kultúra mindig is a létezésünk alapja volt. Csurka megfogalmazása szerint minden, ami körülvesz minket, a kultúra tükrében nyer értelmet.

Lánczi András filozófus, aki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját tölti be, kiemelte, hogy Csurka életében az igazsággal való kapcsolata volt a legmeghatározóbb tényező. Azok számára, akik az igazság kérdéseivel foglalkoznak, elengedhetetlen, hogy a hazugság természetét is megértsék. Csurka számára nem az volt a legnagyobb bűn, ha valaki nem mondott igazat, hanem az, ha valaki tudatosan elhallgatta az igazságot.

Lánczi szerint ugyanakkor

Folyamatosan szemmel tartotta az embereket és a társadalmi folyamatokat, és e megfigyelései rendszeresen visszaköszönnek drámáiban. Ezekből világosan kitűnik, hogy a modernitást és annak értelmiségi vonulatát is elutasította - osztotta meg Lánczi András.