A világ legrégebbi ábécéjét fedezték fel Szíriában - PlanetZ

Egy nemrégiben végzett régészeti kutatás Szíriában forradalmasíthatja az emberiség írástörténetét. Az amerikai John Hopkins Egyetem régésze, Glenn Schwartz, valamint csapata az Umm el-Marra nevű ősi településen olyan agyaghengerekre bukkant, amelyek a világ legkorábbi, ábécés jellegű írásának nyomait hordozzák. Ezek az agyagtárgyak körülbelül 2400 körüli időszakból származnak, ezzel mintegy 500 évvel korábbra datálják az eddig ismert legkorábbi ábécés írásokat.

Az ábécés írás megjelenése forradalmi lépést jelentett az emberi kommunikáció fejlődésében. Ezzel az innovációval az írás már nem csupán az elit kiváltsága lett, hanem szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé vált. Az ábécék sajátos vonása, hogy a betűk hangokat reprezentálnak, ellentétben a piktográfikus rendszerekkel, mint például az egyiptomi hieroglifák vagy a mezopotámiai ékírás, amelyek inkább szavakat, fogalmakat és tárgyakat ábrázoltak. Ez a váltás nemcsak a tudás terjedését segítette elő, hanem új lehetőségeket is teremtett a gondolatok kifejezésére és az információ rögzítésére.

"Az ábécés írás forradalmasította a gondolkodást, a kommunikációt és a hétköznapi életet. Ez az új felfedezés azt mutatja, hogy az emberek már sokkal korábban kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, mint eddig hittük" - mondta Schwartz.

A 16 éven át tartó ásatások során az Umm el-Marra városában egy rendkívüli korai bronzkori temetkezést tárt fel a régészeti csapat. A sír felfedezése során hat csontváz mellett arany- és ezüstékszerek, valamint különféle edények kerültek elő. Ezen kívül egy lándzsahegy és sértetlen agyagedények is gazdagították a leletanyagot. Az edények társaságában írással díszített agyaghengereket is találtak, amelyek további titkokat rejthetnek a régmúlt kultúrájáról.

A hengerek felületén található perforációk alapján Schwartz arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg zsinórral rögzíthették őket más eszközökhöz, valamilyen címkézési céllal. „Lehetséges, hogy az edények tartalmát, származását vagy akár tulajdonosát is jelezhették rajtuk, de mivel a fordítás hiányzik, csupán spekulálni tudunk” - részletezte Schwartz.

A radiokarbon elemzések eredményei egyértelműen igazolták, hogy a felfedezett írások, sírok és tárgyak körülbelül 4400 évvel ezelőtt készültek.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy az ábécét Egyiptom környékén találták fel, valamikor Kr.e. 1900 után. Az Umm el-Marra leletei azonban nemcsak időben, hanem térben is távol esnek ettől a feltételezéstől, ezzel teljesen új megvilágításba helyezve az ábécés írás eredettörténetét.

Az írás történetének korai szakaszában két kiemelkedő rendszer jelent meg: az egyiptomi hieroglifák, amelyek körülbelül 5200 éves múltra tekintenek vissza, és a mezopotámiai ékírás, amelynek protoformája legalább 6000 éves. Ezek a rendszerek mérföldkövet jelentettek a kommunikáció fejlődésében, hiszen lehetővé tették az információk rögzítését és átadását. Azonban az ábécék bevezetése egy új, sokkal demokratikusabb megközelítést hozott az írásbeliség világába, lehetőséget teremtve arra, hogy az írás szélesebb rétegekhez eljusson, és mindenki számára hozzáférhetővé váljon.

Az Umm el-Marra területén felfedezett hengerek nem csupán új dilemmákat vetnek fel az ábécék származásával kapcsolatban, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy a kommunikációs technológiák már korábban, és más földrajzi környezetekben is fejlődhettek, mint ahogyan azt eddig feltételeztük. A hengerek pontos jelentése még rejtély, azonban felfedezésük új fejezetet nyithat az írás történetének kutatásában.

Ez a figyelemre méltó régészeti felfedezés nem csupán az ábécé eredetének újragondolására ösztönöz, hanem arra is, hogy alaposabban megismerjük az emberi találékonyság és innováció gazdag történelmét, mélyebb összefüggésekben és összetett viszonyokban.