A szülők határozottan kifejezték a véleményüket a kormány felé, világossá téve, hogy nem kívánnak semmiféle változást.

Januárban a Belügyminisztérium egy kérdőívet tett közzé a KRÉTA rendszer keretein belül, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a szülők hogyan vélekednének arról, ha a jövőben osztályozni kezdenék a kompetenciaméréseket. Ezek az értékelések később beleszámítanának az év végi jegyekbe és a felvételi eljárásba is. Noha az eredmények nyilvánosságra hozatalát eredetileg elkerülték volna, egy bírósági határozat következtében a tárcának nem maradt más lehetősége, mint közzétenni az adatokat. Az eredmények alapján világossá vált, hogy a szülők többsége elutasítja ezt a kezdeményezést.

2025 januárjában a Belügyminisztérium több mint 1,6 millió szülőhöz eljuttatott egy értesítést a KRÉTA rendszeren keresztül, amelyben egy online kérdőív kitöltésére kérték őket. Azonban a kérdőív eredményei nem kerültek nyilvánosságra. A Szülői Hang nevű szervezet közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, ám kérésüket elutasították. Az indoklás szerint a kérdőívek feldolgozása olyan adatokat tartalmaz, amelyek szükségesek a további döntések meghozatalához, így azok közzététele sértené az információs önrendelkezési jogot és az információszabadságról szóló törvényt. A Szülői Hang azonban nem fogadta el ezt a választ, mivel véleményük szerint ez "inkorrekt és gyáva lépés volt", ezért jogi lépéseket tettek a tárca ellen.

A per során a Belügyminisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy ellehetetlenülne a minisztériumi döntéshozatal, ha átadnák a felmérés eredményeit, ez azonban nem győzte meg a bíróságot, amely minden pontban a Szülői Hang kérelmének adott igazat, és kötelezte a Belügyminisztériumot az adatok nyilvánosságra hozatalára, valamint 406 ezer forint perköltség megfizetésére.

A bírósági ítélet részletes tartalmát itt találhatod.

A Belügyminisztérium döntése ezután nem csupán az adatok átadását foglalta magában a szervezet számára, hanem egy alternatív megközelítést is választottak a nyilvánosságra hozatal során: az Új köznevelés című folyóiratban tették közzé a kért információkat, anélkül, hogy jelezték volna, hogy ezt bírósági kötelezettségből kifolyólag tették. Az első bekezdés olvasása alapján a közönség arra a következtetésre juthat, hogy a belügyi tárcának mindig is ez volt a szándéka, csupán eddig tartott, míg az adatokat megfelelően összegyűjtötték.

A részvételi arányt is feltüntették, amelyből az derül ki, hogy a több mint 1,6 millió szülőből, akik megkapták a kérdőívet, alig több mint 117 ezer kezdett neki, és csaknem 79 ezer fejezte be a 12 pontból álló kérdőív kitöltését. Ez az arányok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy

A felmérés kulcskérdése egyértelműen a kompetenciamérések beszámítására vonatkozó nyolcadik pont volt, melyben a tárca arra volt kíváncsi, hogy a szülők "véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor?"

A kérdésre összesen több mint 82 ezer válasz érkezett, és a válaszadók 55 százaléka elutasítóan viszonyult a témához. Külön figyelemreméltó, hogy a középiskolás diákok szülei körében még magasabb, 67 százalékos arányban vetették el a kompetenciamérések eredményeinek figyelembevételét. Az ő véleményük különösen fontos, hiszen már van tapasztalatuk a kompetenciamérések és a felvételi eljárások terén. A felső tagozaton a válaszadók közel 60 százaléka szintén elutasítóan nyilatkozott, míg az alsó tagozat esetében a kormány terve a legnagyobb támogatásra talált, hiszen ott a válaszadók 55 százaléka egyetértene a mérések osztályozásának és a felvételi eljárásba való integrálásának ötletével.

Voltak azonban még érdekes kérdések a feltett egy tucat között, ezért szemezgettünk picit az eredményekből - ha már nyilvánosságra kerültek. Az első érdekesség, hogy még 2024 őszén felkerült egy videó a KRÉTA rendszerébe, melyen pszichológusok bevonásával segítenék az iskolai nevelést. A szülők több mint 70 százaléka még csak nem is hallott a videóról, nemhogy látta volna azt. Azok közül pedig, akik megnézték, 33 százalék azt felelte, hogy egyáltalán nem volt hasznos a tartalma.

A szülők körében végzett felmérés alapján a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulját (IFM) a válaszadók 66,5%-a nem ismeri, pedig ez a program lehetőséget kínálna a gyerekek számára ingyenes angol és német nyelvi feladatok elvégzésére, a nyelvfejlesztés elősegítése érdekében. Érdekes módon, ha a KRÉTA szülői felületekhez hozzáférhetővé válna az angol, német, francia és spanyol nyelvtanulást támogató program, a szülők közel 78%-a igénybe venne ezt a lehetőséget. Ez egyértelműen jelzi, hogy van igény a nyelvtanulásra, még ha főként a szülők részéről is. Ezt a lehetőséget tavasszal hivatalosan is bejelentették.

Az Aktív Iskola Programot a válaszadók 68 százaléka támogatja, tehát fontosnak tartják a szülők a gyermekek fittségét és egészségét. Ellenben az iskolák rangsorolását nem tartják túl meghatározónak, ugyanis 54 százalékuk nem listák alapján választ iskolát a gyermekének. Arra viszont elég egyértelmű választ kapott a tárca, hogy a politikusok iskolalátogatása mennyire tesz jót az iskolásoknak, ugyanis

Végül szintén érdekes, hogy a szülők több mint 69 százaléka szükségesnek tartja a digitális tartalmak alkalmazását a gyermeke tanulási folyamata során. A gyermekek életkorának növekedésével együtt növekedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a digitális tartalmak alkalmazását szükségesnek tartják, míg az alsó tagozatosoknál 64 százalék, addig a gimnazistáknál már csaknem 74 százalék ez az arány.

Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk, januárban egy igencsak véleményes, több szakszervezet szerint egyenesen aggályos kérdéssort kaptak a szülök a KRÉTA rendszerben, ahol többek között iskolai rangsorokról, politikusok iskolából való kitiltásáról szondázták az embereket. Ami viszont a legnagyobb visszhangot váltotta ki mind közül, az az országos kompetenciamérés osztályozására és a gimnáziumi felvételibe való beszámítására vonatkozó kérdés volt. Ezt legfőképp azért tartották rossz ötletnek, mert felesleges stresszt és súlyokat helyeznének vele a diákokra, és a gimnáziumba való bejutás lehetőségét is tovább korlátoznák.

A Belügyminisztérium szűkszavúan annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy a döntés még nem született meg, azonban "a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget mérlegel, amelyek világossá teszik a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem csupán felesleges időtöltés, hanem komoly jelentőséggel bír." Mindössze két héttel később azonban már egy rendelettervezet került Pintér Sándor aláírása alá, amely szerint március 1-jétől osztályozni fogják a felméréseket, és a társadalmi egyeztetésre is csupán néhány nap állt rendelkezésre.

Az elmúlt néhány nap során számos észrevétel, javaslat és kritika érkezett a szakszervezetek (mint például a PDSZ, PSZ, Szülői Hang és a Tanítanék Mozgalom) és a szülők részéről, ami végül a rendelet hatályba lépésének elhalasztásához vezetett. Már a tervezet első nyilvánosságra kerülésekor kérdésekkel kerestük meg a belügyminisztériumot, akik némi késlekedéssel (körülbelül három héttel) reagáltak, s tájékoztattak minket arról, hogy "az oktatási rendszert folyamatosan szükséges fejleszteni és korszerűsíteni. Minden módosítási javaslat célja, hogy a köznevelési intézmények a lehető legnagyobb támogatást nyújtsák a gyermekek fejlődéséhez."

A jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás

- adták meg végül a választ az eredeti kérdésre, tehát egyelőre még nem osztályozzák a kompetenciaméréseket.