Az EU számára a komoly biztonsági kihívásokra adott válaszok nem éppen könnyen kivitelezhetőek. A kérdéskör bonyolultsága miatt a közösségnek nem volt lehetősége, hogy előre meghatározott keretek között cselekedjen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium friss közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió külügyi és energiaügyi tanácsülését követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy kollégái továbbra is a háborús pszichózis hatása alatt állnak. A budapesti békecsúcs kapcsán megjegyezte, hogy "zavar, tanácstalanság és irigység" uralkodott el, és mindezek mögött egy "szánalmas leplezési szándék" húzódik meg.

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy egyes résztvevők nevetés nélkül olyan kijelentéseket tudtak tenni, hogy "nem az a lényeg, hogy Budapesten milyen döntés születik, mivel a stratégiai döntések az Európai Unió asztalánál születnek", valamint hogy "az európai stratégia működik".

"A világ előtt álló nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, és így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a háborús feszültséget. Az ilyen szereplőt soha nem hívják meg azokra a helyekre, ahol a békét csinálják" - vélekedett.

"Az Európai Unió továbbra sem az amerikai és orosz elnök csúcstalálkozójának sikerességére összpontosít. Az európai vezetők nem e cél köré csoportosítják figyelmüket, és nem is mutatnak érdeklődést afelől, hogy a budapesti béke-csúcstalálkozó valóban békét teremtsen. A mai felszólalások alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az európai politikai elit jelentős része rendkívül sok mindent, sőt szinte mindent el fog követni annak érdekében, hogy eleve megakadályozza ennek a csúcstalálkozónak a megvalósulását."

"Ahelyett, hogy örömmel üdvözölnék az újabb amerikai-orosz csúcsot, és az ezzel járó lehetőséget a béke felé vezető lépések megtételére, az európai politikai vezetők továbbra is a háború eszkalálását és elhúzódását pártolják" - tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ismét ki lett adva a jelszó, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába, és ahogy telik az idő, úgy válnak egyre esztelenebbé a számok és az ötletek.

Ukrajna 60 milliárd euróra tart igényt, amit további fegyverkezésre szeretnének fordítani. Ez körülbelül 24 ezer milliárd forintnak felel meg, ami egy hatalmas összeg. Jelenleg azt követelik az Európai Unióban, hogy a tagállamok közös európai hitelét, amelyet a védelmi képességek megerősítésére szántak, ne a saját védelmük fejlesztésére használják, hanem Ukrajna fegyverkezésére. Ez pedig egészen megdöbbentő - emelte ki.

"Hogy világos legyen, a következő két év során az ukrán állam működésének támogatására 130 milliárd eurónyi összeget szánnának az európai adófizetők pénzéből" - tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy emellett nyilván majd lépéseket tesznek "az úgynevezett befagyasztott orosz vagyon" felhasználásának irányába is, ami a várható ellenlépések miatt súlyos veszélyt jelentene.