A dél-békési kistérség pert indít a megyei önkormányzat ellen, mivel félmilliárd forintot kellene visszafizetnie.

Pénteken Mezőkovácsházán heves személyes összecsapásokkal és éles vitákkal telt el a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése. A rendkívül hátrányos helyzetű régió önkormányzati társulásának 500 millió forintos tartozása és annak kamatai váltak a beszélgetések középpontjává, amely egy szabálytalan uniós projekt következményeként merült fel.

„Úgy érzem, hogy teljesen belekerültünk a mocsárba” – mondta Ruck Márton, Medgyesegyháza független polgármestere, a mezőkovácsházi kistérségi ülés harmadik órájának egy kritikus pillanatában, elkeseredett hangon. A számos bejelentés, feljelentés és egymásnak tett megjegyzések közepette a jelenlévők gyakorlatilag teljesen elvesztették a fonalat, és a sok, egymással olykor ellentmondó, érzelmekkel teli hozzászólás után csak annyira volt egyértelmű a helyzet, hogy a kistérségi társulás súlyos nehézségekkel küzd a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettsége és a folyamatosan növekvő kamatok miatt. „Teljesen igaza van, polgármester úr” – erősítette meg Ruck szavait Varga Imre, Békéscsaba ügyvédje, aki a társulás jogi képviselője.

A történet hátterében egy súlyos pénzügyi dilemma áll, amely az EU korábbi programjának szabálytalanságai miatt alakult ki. A társulás, amely 14 települést foglal magában, most közel 500 millió forint visszafizetésére kötelezett, ám a tagtelepülések képtelenek ezt teljesíteni. Az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző Miniszterelnökség ellen indított bírósági perük, amelyet a társulás által megbízott ügyvéd is kedvezőtlennek ítél, tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindezek tetejébe, a visszafizetendő összeg naponta közel 100 ezer forinttal nő, és ez a teher már közel két éve nehezedik a közösségre. A bonyolultságot fokozza, hogy a brüsszeli forrást eredetileg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) irányította, a közigazgatási eljárások során pedig a jogutód Miniszterelnöki Hivatal, majd a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) lépett a színre, mint alperes. Az események láncolata tehát nemcsak pénzügyi, hanem jogi szempontból is komoly kihívások elé állítja a társulást.

A perről két évvel ezelőtt, a társulás 2022. decemberi ülésen döntöttek a térségi polgármesterek. Azóta néhány előkészítő és peregyesítő ülés kivételével alig történt valami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) és a Fővárosi Törvényszéken (FT). A sok eredménnyel nem kecsegtető per annyi időleges eredménnyel jár a kistérségnek, hogy a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség miatt indított NAV-végrehajtást legalább az eljárás végéig felfüggesztik, így az adóhivatal nem nyújthat be inkasszót sem a kistérség, sem az érintett települések önkormányzatainak számláira. Ám egy elhúzódó és vesztes eljárás azt is jelentheti, hogy a visszafizetendő 500 milliós összeget tetemes kamatteher növel(het)i meg.

Simonka György, aki korábban ennek a térségnek a fideszes országgyűlési képviselője volt, egyben emberein keresztül a társulás ügyeit irányította, úgy vélekedett, hogy a kormányzat megállapításával ellentétben program teljes egészében megvalósult, csak adminisztratív hibák voltak, ezért pedig a Békés megyei önkormányzat azóta már megszüntetett projektcége a felelős. Mások, többek között Mákos Árpád battonyai polgármester, úgy gondolják, hogy ennél többről van szó, és több mint két éve a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága is sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva rendelte el a visszafizetést. Helyszíni ellenőrzései nyomán ugyanis arról bizonyosodott meg, hogy a programok jó része nem valósult meg. A kellően bonyolult elnevezésű és tartalmában nem könnyen megfogható projekt elnevezése: "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért".

A pénteki társulási ülésen Mákos Árpád bejelentette, hogy a Battonyai Önkormányzat, mint a szóban forgó EU-s projekt gesztora, büntetőfeljelentést tett a hatóságoknál. E lépés célja, hogy tisztázza, kik felelnek a program kudarca miatt, amely súlyos visszafizetési kötelezettségeket rótt a dél-békési kistérségre. Mákos Árpád megkérdőjelezte, miért nem történt könyvvizsgálat a projekt végén, holott ez kötelező lett volna. Felvetette azt is, hogy ha a pályázat határidejét meghosszabbították, akkor miért nem történt meg a koordináló projektszervezet, a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízatásának hosszabbítása, hiszen a cég azóta már megszűnt. Továbbá érdeklődött, hogy az illetékesek miért nem töltötték fel a szükséges dokumentumokat a teljesítésről és miért maradt el a kötelező záró szakmai beszámoló hiánypótlása?

Ezt követően Simonka György, Pusztaottlaka polgármestere, a napirendi pontban a bebukott projekttel kapcsolatos kártérítési igény érvényesítését terjesztette elő. A közel egyórás hozzászólása során részben Dudaszeg Krisztiánra, a kistérségi társulás elnökére irányult a kritika. Dudaszeg, aki a mezőkovácsházi Tisza-sziget tagja, szintén ambicionálja, hogy a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt képviselőjelöltjeként induljon. Simonka függetlenként kívánja megmérettetni magát a parlamenti helyért, és ezzel párhuzamosan a Fidesz jelöltje is kihívója lesz.

Simonka hozzászólásában azért kritizálta Dudaszeget, mert szerinte nem ért a kistérség vezetéshez, illetve átnyújtotta neki azt a feljelentést is, amelyet ellene rágalmazás miatt tett egy, a Facebookon részben álnéven lezajlott "vita" miatt. Simonka arról is beszélt, hogy az ő parlamenti képviselősége idejében, 2010 és 2022 között a hátrányos helyzetű kistérség mennyit fejlődött, ő milyen sok forrást harcolt ki Dél-Békésnek. Emellett a gyulai fideszes vezetőket is élesen bírálta, mondván ők fejlesztési források sokaságát "nyúlják le" a fejletlenebb megyebeli térségektől, de kijutott a kritika a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőnek, Erdős Norbertnek is, aki Simonka szerint "csak ül a seggén és nem csinál semmit". Összegzése szerint jelenleg "nincs valódi képviselete a térségnek." Az ülés végén a kistérségi elnök, Dudaszeg Krisztián hozzászólásából kiderült, hogy nem is tudja felvenni a kapcsolatot a térségi egyéni országgyűlési képviselőjével, mert Erdős és stábja nem reagál megkereséseire.

Sebők Éva momentumos, a parlamentbe listáról bejutott képviselő is jelen volt az ülésen, ő viszont arról beszélt, hogy Simonka egy alternatív valóság épít fel, amelyet a végén el is hisz, ám ettől az még nagyban különbözik a megtörtént eseményekkel, Dél-Békés ugyanis masszívan lefelé megy, akármit is mond a volt fideszes parlamenti képviselő.

Simonka azt is javasolta, hogy az 500 milliós visszafizetéssel fenyegető uniós támogatás ügyében vegyék el a megbízást Nagy Sándor ügyvédtől, aki szerinte Erdős Norbert haverja, mert nem jól képviseli megbízóit, és inkább adják át egy olyan DK-közeli szegedi jogászcsapatnak, amely hasonló helyzetben győzelemre vitte a Tótkomlós gesztorságával megvalósult program miatt indított pert. Majd arra tett javaslatot, hogy az eddigi "tökölés" helyett kártérítés miatt pereljék be a Békés megyei önkormányzatot, amelynek volt projektcége a felelős a hatalmas pénzvisszafizetési kötelezettségért.

Varga Imre békéscsabai ügyvéd viszont jelezte, nem teljesen fedi a valóságot, hogy a tótkomlósi program esetében az említett szegedi ügyvédcsapat teljes egészében sikerre vitte volna megbízói ügyét, s ne kellett volna a szabálytalansági eljárás miatt az elnyert pénzt visszafizetni. Mint elmondta, ott az volt a helyzet, hogy a szabálytalansági eljárást nem teljesen korrekt módon végezte el a Miniszterelnökség, ám ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta.

Ezután egy feszültségekkel teli, hosszúra nyúlt diskurzus vette kezdetét, ahol Varga Gábor, Medgyesbodza polgármestere, egyértelművé tette, hogy a kistérség négy városa – Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes és Medgyesegyház – nem élvezi a tíz környező község bizalmát. A helyi vezetők között eluralkodott az elégedetlenség, és egyre inkább a kiválás, valamint egy új társulás alapításának lehetősége foglalkoztatta őket. Végül a polgármesterek jelentős többséggel támogatták Simonka javaslatát, miszerint indítsák el a kártérítési pert a Békés megyei önkormányzat ellen. Az indoklás szerint a volt projektmenedzsment cég felelős a visszafizetési kötelezettségért, ami most a helyi önkormányzatok és vezetők nyakába szakad.