A második világháború óta a világ még sosem tapasztalt ennyi és ilyen drámai fegyveres összecsapást.
A korábbi évekhez képest 2024 rendkívül kaotikus és egyúttal tragikus volt a fegyveres konfliktusok tükrében.
2024-re a politikai erőszak következtében elhunytak száma 25%-kal emelkedett, túllépve a 220 ezres határt világszerte. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember valamilyen fegyveres konfliktus következményeivel szembesült, és az ENSZ statisztikái szerint 120 millió ember kényszerült otthona elhagyására. A párhuzamosan zajló konfliktusok száma a második világháború óta soha nem látott magasságokba emelkedett, elérve a félszázat.
Az IISS (The International Institute for Strategic Studies) legfrissebb kutatásának megállapításai aggasztó képet festenek a globális konfliktushelyzetről. A statisztikák nem csupán rekordmagas számokat mutatnak, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy a hagyományos polgárháborúk egyre inkább nemzetközi színtéren zajlanak, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A stratégiai érdekek mentén mozgó hatalmak és nemzetközi fegyveres csoportok gyakran beavatkoznak a helyi összecsapásokba, fokozva ezzel a feszültségeket. Ez különösen szembetűnő Afrika és a Közel-Kelet bukott államaiban, mint például Szíria, Mali vagy Niger, ahol a konfliktusok globális dimenziókat öltöttek.
A geopolitikai térképen a legnagyobb hatással továbbra is az orosz-ukrán konfliktus bír, amely nemcsak jelentős politikai következményekkel jár, hanem a történelem egyik legvéresebb fejezete is.
