A kutatók meglepetten tapasztalták, hogy váratlan felfedezések sora bontakozott ki ezen állatokkal kapcsolatban - Agrárszektor.

A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

A modern mezőgazdaság intenzív módszerei (például a fokozott növényvédőszer-használat) komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel számos kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára - olvasható a kutatóközpont közleményében.

A kutatás során hazai szőlőültetvényeket elemeztek, figyelembe véve a különböző gazdálkodási praktikákat (ökológiai és integrált megközelítések) valamint a táji környezet variációit (erdős területek szemben a nyílt mezőgazdasági tájakkal). A madarak és denevérek kizárásával végzett kísérletek során megfigyelték, hogy ahol ezek a természetes ragadozók jelen voltak, ott jelentősen csökkent a terméskár és a kártevők száma. Különösen az erdős területek bizonyultak kedvezőnek a denevérek tavaszi aktivitására, ami hozzájárult a szőlőmoly populációjának csökkenéséhez, ezzel közvetlenül befolyásolva a terméshozamot.

Ezeknek a ragadozóknak a megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy olyan összefüggő tájakat alakítsunk ki, amelyek magukban foglalják az őshonos lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat. Ezek a területek nemcsak gazdag táplálékforrást kínálnak számukra, hanem ideális fészkelési lehetőségeket is biztosítanak, elősegítve ezzel a fajok fennmaradását és sokszínűségét.

- mondta Korányi Dávid, a HUN-REN ÖK terepi tanulmányt vezető kutatója.

A kutatás során szerzett tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kizárt szőlőtőkéken a levél- és terméskártétel folyamatosan magasabb szinten jelentkezett, ezzel megerősítve a madarak és denevérek kártevők elleni természetes szabályozó szerepét. A tanulmány kiemeli, hogy a szőlőtermesztés módja kulcsszerepet játszik a kártevők elleni védekezés hatékonyságában. Batáry Péter, a kutatás vezető szerzője, hozzátette:

A kártevők biológiai kontrollja az ökológiai gazdálkodás keretein belül még hatékonyabbá tehető. E megközelítés lehetővé teszi, hogy a gyomirtó és mesterséges rovarölő szerek mellőzésével támogassuk a hasznos ízeltlábúak megjelenését, ami hozzájárul a természetes predációs nyomás növekedéséhez a szőlőültetvényekben.