A köztévé írójának agya szinte felrobbant, amikor nem tudta pontosan kisilabizálni a pártállás követelményeit az élelmiszerárakkal kapcsolatban.
Nem volt könnyű dolga a hirado.hu szerzőjének, akinek egy belgiumi és egy magyarországi Lidl árait kellett összehasonlítania egy 20 alapvető termékből álló kosarat megnézve.
A feladat kihívást jelentett, mivel a hirado.hu-t üzemeltető orbáni propaganda egyszerre két, teljesen ellentétes állítást fogalmazott meg az ügy kapcsán.
A magyar élelmiszerárak valójában paradox módon egyszerre nem tűnnek túl magasnak, ugyanakkor vannak pillanatok, amikor elviselhetetlennek érződnek.
Ezzel a hasznos útmutatóval indította el a hirado.hu a nagy ár-összehasonlító cikkét. Az írás bevezető részében azonnal tisztázzák, hogy milyen konkrét állítást vizsgáltak, amelynek az igazságtartalmát a boltban ellenőrizték.
Hogy kiderüljön, igaz-e, kiválasztottak 20 olyan alapvető terméket, amit az ottani és itteni Lidlben is kapni és megnézték, hogy abból a legolcsóbb verzió mennyibe kerül ott és itthon, a nem akciós alapárán. Olyanokat, mint kenyér, tojás, napraforgóolaj, édeskrumpli, tej,. uborka, hagyma, sör, paradicsom, sajt, csirkemell, csirkecomb, üdítő, őszibarack, Pepsi, alma, krumpli, cukor, vaj, búzaliszt.
Az eredmények egy táblázatban kerültek bemutatásra, ám a százalékos összehasonlítások titokzatos okok miatt elmaradtak. Mi azonban nem hagytuk annyiban, és elvégeztük a szükséges számításokat.
A helyzet az, hogy Magyarországon a legfontosabb élelmiszerek, amelyeket ráadásul nálunk is bőségesen termelnek, drágábbak lettek. Néhány esetben a drágulás mértéke kifejezetten szembetűnő: a vaj ára például több mint 44%-kal emelkedett, míg a liszt 35%-kal, a cukor 34%-kal drágult. A világos sör ára 17%-kal nőtt, a kígyóuborka esetében ez a szám 26%, a tej 10%-kal, míg a fürtös paradicsom 7,5%-kal emelkedett. Az ilyen mértékű drágulás pedig nemcsak a vásárlók pénztárcáját terheli meg, hanem aggasztó tendenciákat is jelez a piacon.
Néhány termék esetében előfordult, hogy a hazai árak kicsivel magasabbak voltak, vagy szinte azonos áron kínálták őket a két országban. Például a kenyér nálunk 5%-kal költségesebb, míg a tojás ott 4,5%-kal drágább. A napraforgóolaj viszont majdnem pontosan ugyanannyiba kerül mindkét helyen.
Belgiumban akadtak olyan termékek, amelyek a Lidlben jóval magasabb áron kaphatók. Különösen a csirkehús emelkedik ki, hiszen a mellfilé ára 77%-kal, míg a comb 134%-kal drágább, mint máshol. De nemcsak a húsok, hanem más termékek is jelentős áremelkedést mutatnak: a legolcsóbb üdítőital 48%-kal, az őszibarack 53%-kal, a Pepsi 89%-kal, az alma 46%-kal, és a krumpli pedig 105%-kal többe kerül.
Kísérletképpen összeszámoltam a hirado.hu weboldalon található kosár tartalmát, vagyis azt, hogy mennyibe kerülne, ha minden egyes felsorolt termékből egy-egy egységet – egy kilót vagy darabot – vásárolna valaki. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem veszi figyelembe a különböző fogyasztási szokásokat. A belga kosár értéke 20,576 forint, míg a magyar változat 17,714 forintot kóstál. Ez azt jelenti, hogy a magyar Lidlben körülbelül 16 százalékkal olcsóbban lehetne beszerezni ezt a vásárlólistát.
Emlékezzünk vissza az alapállításra, aminek az igazságtartalmát ezzel vizsgáltak:
A teszt eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált termékek közel fele Magyarországon magasabb áron kapható.
A cikk végső konklúziója ezzel összefüggésben:
Ezt senki nem mondta ki, az alapvető megállapítás az volt, hogy léteznek olyan árak, amelyek nálunk magasabbak. Ezt pedig ők maguk is szemléltették, nem is kevés alkalommal.
A cikk megállapítja, hogy "az európai adatok alapján a legtöbb szomszédunkkal szemben nincsenek számottevő eltéréseink". Ez a megfogalmazás nem véletlen, hiszen például Románia esetében nyilvánvalóan jelentős a napi bevásárlóturizmus, amelyet a lényegesen alacsonyabb élelmiszerárak motiválnak.
De talán ennél is viccesebb a cikk zárómondata:
Ezek az alapvető termékek elsősorban a Magyarországon érvényes magas áfa és a kereskedelmi láncokat terhelő különadókból adódóan ilyen magas áron kaphatók.
