A jövőben az antibiotikumok hatékonysága csökkenni fog a baktériumokkal szemben, ami komoly kihívások elé állítja az orvostudományt.

Aggasztó felfedezést tettek az antibiotikumok jövőjével kapcsolatban a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói.

Kimutatták, hogy a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá (rezisztenssé) válni olyan új antibiotikumok ellen, amik még nem kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne.

Ezeket a kiemelkedő eredményeket a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban publikálták.

Az új antibiotikumok népszerűsítése során a fejlesztők gyakran hangoztatják, hogy azok nem váltanak ki rezisztenciát. Dr. Pál Csaba akadémikus, a kutatási program vezetője azonban figyelmeztetett: ez az állítás ritkán támasztódik alá meggyőző tudományos bizonyítékokkal. Kutatásunk rámutatott egy másik lényeges problémára is: az antibiotikumok fejlesztése általában arra összpontosít, hogy a lehető legtöbb baktérium ellen hasson, tehát minél szélesebb spektrumot fedjen le. Valóban, sok új antibiotikum hatékonyabb az előző generációkhoz képest, de ez nem jelent garanciát arra, hogy hosszú távon is megőrzi hatásosságát a klinikai gyakorlatban.

A két tanulmány során összesen 18 új antibiotikumot vizsgáltak meg, és az eredmények sajnos rendkívül csalódást keltőek: szinte mindegyik tesztelt antibiotikum esetében gyorsan megjelent a rezisztencia, ezzel aláásva a korábban közzétett ígéreteket.

A teixobaktin, amelyet korábban csodálatos gyógymódnak tartottak, most már rezisztenciát mutatott, ami első ízben vált nyilvánvalóvá. Ráadásul az ezen antibiotikummal szembeni ellenálló baktériumok más, létfontosságú antibiotikumokra is rezisztenssé váltak. A probléma súlyosbodik azzal a megállapítással, hogy a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már jelen van a klinikai izolátumokban, még mielőtt ezek a baktériumok bármilyen új antibiotikummal találkoztak volna.

Ennek a jelenségnek két fő oka lehet: az egyik a már meglévő antibiotikumok túlságosan elterjedt alkalmazása, a másik pedig az, hogy az újonnan kifejlesztett antibiotikumok sok esetben nem igazi újdonságok, hiszen a régebbi generációkhoz hasonló mechanizmusokkal működnek. Ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot, mivel így a legfrissebb antibiotikum-jelöltek is gyorsan elveszíthetik hatékonyságukat, még mielőtt széles körben elérhetővé válnának.

A kutatók álláspontja alapján alapvető szemléletváltásra van szükség az antibiotikumok fejlesztésének terén. A felelős vállalatoknak már a fejlesztési folyamat legelején fontos lenne integrálniuk a potenciális rezisztencia-mechanizmusok alapos és átfogó elemzését.

Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.

"Ki kell emelnünk, hogy néhány új antibiotikum viszont ígéretes a jövőre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következő fontos lépés az, hogy minél jobban megértsük ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzőit" - jegyezte meg Dr. Daruka Lejla, a tanulmányok egyik első szerzője.

Az új kutatási eredmények hangsúlyozzák, hogy az antibiotikumok fejlesztésében az innovatív megközelítések alkalmazása elengedhetetlen. Fontos, hogy új célpontokat fedezzünk fel, valamint a már jól ismert hatóanyagok előnyös kombinációit is figyelembe vegyük. Ezenkívül elengedhetetlen a már forgalomban lévő antibiotikumok tudatos és felelősségteljes alkalmazása. Ezzel nemcsak a rezisztencia-mechanizmusok terjedését tudjuk lassítani, hanem megőrizzük az új gyógyszerek hatékonyságát is.