A Blackrock, az amerikai vagyonkezelő óriás, átveszi a Panama-csatorna két fontos kikötőjének irányítását.

Donald Trump nyomására a BlackRock megszerzi a Panama-csatorna két kulcsfontosságú kikötőjének irányítását. A hongkongi CK Hutchison csoport döntése alapján eladják kikötői részlegük többségi részesedését a BlackRock által irányított konzorciumnak.
Az amerikai elnök nyomásának engedve, a Blackrock vagyonkezelő óriáscég megállapodott arról, hogy megvásárolja a Panama-csatorna két végén található kikötőket egy hongkongi székhelyű vállalattól. Ez a cég kínai tulajdonlása felháborította Donald Trump elnököt - számol be róla a CNN.
Donald Trump beiktatását megelőzően és hivatali idejének során többször hangsúlyozta, hogy szeretné "visszaszerezni" a Panama-csatornát a közép-amerikai államtól. Ez a terület 1999 óta van a saját ellenőrzése alatt, miután egy, az Egyesült Államokkal 20 évvel korábban megkötött megállapodás értelmében átvette a kulcsfontosságú nemzetközi vízi útvonal irányítását. Trump a kínai érdekeltségű kikötői tevékenységeket arra használta fel, hogy kifejezze aggodalmát: szerinte ez azt jelzi, hogy Kína most már dominálja a csatorna működését.
"Kína irányítja a Panama-csatornát, de fontos hangsúlyozni, hogy mi ezt nem Kínának adtuk át, hanem Panamának. Most pedig elérkezett az idő, hogy visszaszerezzük" - nyilatkozta Trump a beiktatási beszédében. A beiktatását megelőző januári sajtótájékoztatón Trump nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonai erőt vagy gazdasági nyomást alkalmazzon az ellenőrzés visszavételére a csatorna felett - figyelmeztetett a hírportál.
A kedden nyilvánosságra hozott megállapodás értelmében egy Blackrock által irányított befektetői konzorcium 22,8 milliárd dollárt tervez költeni a Balboa és Cristobal kikötők megvásárlására, amelyek a csatorna két végén helyezkednek el. A közleményben hangsúlyozták, hogy az üzlet "elvi megállapodás" formájában jött létre. Emellett a vállalat 23 országban összesen 43 további kikötőt is átvesz a CK Hutchison hongkongi cégtől.
A Panama-csatornát a 20. század elején az Egyesült Államok építette, 1914-ben adták át. Az évszázad során végig az Egyesült Államok üzemeltette, mielőtt a Carter-kormányzat egy vitatott szerződésben, amelyet akkoriban sok republikánus ellenzett, átadta a csatorna Panamának.
Az 51 mérföld hosszú csatorna kulcsfontosságú mind a nemzetközi kereskedelem, mind az amerikai katonai hajók mozgása szempontjából. A világ tengeri kereskedelmének mintegy 4%-a és az amerikai konténerforgalom több mint 40%-a halad át a csatornán.
Marco Rubio külügyminiszter néhány hete egyértelműen a kínai befolyás visszaszorításával indokolta a csatorna visszaszerzésének fontosságát. "Mindenütt ott vannak Panamában" - mondta a kínai vállalatokról, amelyek sok szakértő szerint a pekingi kormány alá tartoznak. "Ha a kínai kormány egy konfliktusban azt mondja nekik, hogy zárják le a Panama-csatornát, akkor kénytelenek lesznek megtenni".