A magyar gazdaságban egy fontos beruházási mutató 2010 óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt.

A 236 hazai német és magyar tulajdonú vállalat vezetőjének megkérdezésével készült idei konjunktúrafelmérés aggasztó képet fest a gazdasági helyzetről. A válaszadók közel fele a nemzetgazdaság jelenlegi állapotát rossznak ítélte meg, és alig néhányan látnak kedvező jeleket. A jövőbeli kilátások sem mutatnak fényesebben: mindössze 14 százalékuk vár valamilyen javulást, míg a többség a jelenlegi helyzet stagnálására vagy romlására számít. Ezen borongós vélemények a saját iparágukra vonatkozóan is hasonlóan pesszimisták.

A felmérést évek óta februárban vették fel, azonban idén ez márciusban történt meg, hogy a vállalatvezetők válaszaikban még figyelembe vehessék a februári német parlamenti választások eredményét, illetve annak lehetséges hatásait a német és európai gazdaságra. Donald Trump áprilisi vámbejelentései azonban már nem tükröződhetnek a válaszokban.

A konjunktúrajelentés bemutatóján Sávos András, a DUIHK elnöke elmondta: a felmérésben nemcsak német, hanem magyar tulajdonú cégek is részt vettek. Hozzátette: nincsen jelentős különbség a véleményekben aszerint, hogy egy adott cég magyar vagy német tulajdonú.

Összességében megállapítható, hogy ugyan nincs szó drámai eseményekről, a statisztikák az utóbbi években folyamatosan romló irányt mutatnak.

- jegyezte meg a DUIHK elnöke.

Sávos András kihangsúlyozta: a gazdaságban nem látni érdemi fellendülést, a kilátások nem pozitívak, nagy a bizonytalanság. A kereslet hiánya komoly probléma, emiatt a foglalkoztatásra és a beruházásra vonatkozó jövőbeli hajlandóság visszaesett.

Még a Covid időszakában is kedvezőbb eredmények születtek ezen a téren.

- hangsúlyozta.

Összességében a cégek úgy alakították át működésüket, hogy a hosszú távú bizonytalanságra készülnek fel – hívta fel a figyelmet.

A nemzetközi kereskedelmi konfliktusokról szólva elmondta: azok mindenképpen negatívan érintik majd a magyar gazdaságot. Ha nem oldódnak meg a vámviták, akkor az Németországot nagymértékben sújtani fogja, ami Magyarországot is fokozottan fogja érinteni.

A német gazdaság helyzetéről beszélve hangsúlyozta: a tegnapi kancellárválasztás olyan volt, mint egy középkezdésből elhibázott öngól a kormány részéről. Az 500 milliárd eurós gazdasági élénkítő csomag kapcsán kiemelte, hogy ez tíz évre szól, évente 50 milliárd eurós támogatást jelent, ami a német GDP-hez képest elhanyagolható mértékű. Az viszont még mindig kérdéses, hogy ez a lépés milyen következményekkel jár majd a magyar gazdaságra.

A felmérés részletes eredményeit bemutatva Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy bár az ázsiai cégek egyre inkább jelen vannak Magyarországon, a német vállalatok továbbra is a legmeghatározóbb üzleti közösséget képviselik az országban. Kiemelte, hogy az utóbbi több mint egy évtized során a német cégek évente körülbelül 2-3 milliárd eurót invesztáltak a helyi fejlesztésekbe, kapacitás-bővítésekbe és modernizációs projektekbe.

A jelenlegi üzleti helyzetet a résztvevők 28 százaléka jónak értékelte, csaknem negyede pedig (23%) rossznak. Az öt százalékpontnyi pozitív egyenleg nemcsak a tavalyinál gyengébb, hanem a legalacsonyabb 2013 óta.

A bizonytalan gazdasági kilátások negatív hatással vannak a beruházási és foglalkoztatási hajlandóságra is. A beruházási tervek tekintetében drasztikusan, a felére ‒ 16 százalékra ‒ csökkent azok aránya, akik növelni szándékozzák fejlesztési kiadásaikat, miközben a megkérdezettek 30 százaléka visszafogná azokat. Az egyenleg ‒ mínusz 14 százalék ‒ a legkedvezőtlenebb 2010 óta, azaz a pénzügyi világválság óta.

A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű ipari szektorban a beruházási kedv sajnálatos módon az átlagosnál is gyengébben alakul. Itt a fejlesztési kiadások csökkentését tervezők aránya kétszerese az emelést tervezőknek, hiszen 36% nyilatkozott a csökkentés mellett, míg csupán 18% számolt be a növelés szándékáról.

A foglalkoztatási tervekkel kapcsolatban a pozitív és negatív válaszok arányának szinte egyenlő mértékű megoszlása arra utal, hogy

Az idei évben összességében nem várható jelentős létszámbővülés, legalábbis a megkérdezett cégek véleménye alapján.

- emelte ki Dirk Wölfer.

A felmérés során részt vevő válaszadók közel 75%-a a kereslet csökkenését, vagyis annak hiányát tartja a legfőbb kockázati tényezőnek, amely a következő egy évben befolyásolhatja vállalatuk gazdasági növekedését.

Ez az értek nem csökkent a 2024. őszi felméréshez képest, de lényegesen magasabb a tavaly tavasszal mért értéknél. Ennek fényében érthető az árbevételre és a saját üzleti helyzetre vonatkozó borúlátó hangulat.

A kereslet után még a munkaköltségek és a gazdaságpolitika az a kérdés, ahol a cégvezetők nagyobb arányban (55, illetve 53 százalékban) mondták azt, hogy a legnagyobb kockázatokat látják.

Az idei felmérés során először fordult elő, hogy a résztvevők a következő öt évre vonatkozó hosszú távú kihívásokról is kifejthették véleményüket. A válaszadók többsége az inflációt és a monetáris politikai keretfeltételeket emelte ki, de megjelentek olyan tényezők is, mint a kereskedelmi akadályok és konfliktusok. Különösen a politikai beavatkozások, például a vámok, szubvenciók vagy iparpolitikai intézkedések, jelentettek aggasztó tényezőt a cégvezetők számára.

A szakértők és a munkaerőpiac jelenlegi helyzete idén kedvezőbb fordulatot vett, hiszen a munkaerőhiány mértéke jelentősen csökkent. Ennek következtében a munkaadók elégedettsége a legalsó szintre süllyedt az utóbbi évtized során. Ugyanakkor a munkaerőhiány továbbra is komoly nyomást gyakorol a bérek alakulására – ezt a vállalatok körülbelül kétharmada megerősítette. Ezen kívül a cégek 57%-a automatizálási megoldásokkal próbálja pótolni a hiányzó munkaerőt.

A bérköltségek idei növekedési üteme várhatóan 6,8 százalékra csökken, ami az elmúlt négy év leglassabb üteme. Ez a szám jelentősen elmarad a tavalyi évre vonatkozó 11 százalékos előrejelzéstől.

Dirk Wölfer kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a felmérések résztvevői összességében némileg – 1-2 százalékponttal – konzervatívabb bérnövekedési előrejelzéseket adtak meg, mint ami a valóságban az üzleti szférában megvalósult az adott év folyamán.

A bérdinamika idei várható mérséklődése két fő okra vezethető vissza. Először is, az infláció látványosan csökkent, ami kedvezően hat a reálbérek alakulására. Másrészt, a gazdasági helyzet általános gyengülése a munkaerőpiacon a kereslet visszaesését és a munkaerőhiány mérséklődését vonja maga után.

A legfrissebb felmérés alapján a válaszadók 78%-a megerősítette, hogy ma is szívesen fektetne be Magyarországon. Ez a szám azonban csökkenést mutat a tavalyi 80%-hoz képest, így az elmúlt négy év során a beruházási kedv 10 százalékponttal mérséklődött.

Az értékelés során fontos szem előtt tartani, hogy a nagyon általános kérdést számos egyedi tényező befolyásolja. Ezek közül néhány nemzetközi piaci átrendeződésekből eredhet, függetlenül a magyar piaci viszonyok alakulásától. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatók például a vállalatcsoportok közötti szerkezeti átalakítások, a vevői struktúra átalakulása, a beszállítói források változása, valamint a termékportfólió módosítása.

A felmérés eredményeiből előállítottak egy összesítő mutatót is, amely a beruházási döntéseket leginkább befolyásoló tényezőket veszi figyelembe. Ez a "Befektetői Hangulat-Index" (BHI) +100 és ‒100 közötti értéket vehet fel, attól függően, hogy a vizsgált tényezők összességükben mennyire kedveznek a beruházási tevékenységnek. Az elmúlt években az index meglehetősen szoros együttmozgást mutatott a magyar gazdaság tényleges alakulásával.

Az idei év eredményei alapján a BHI-index drámai módon, a tavalyi +3-ról ‒4-re csökkent. Ez a csökkenés összhangban van a felmérés több részterületének tendenciáival, például a beruházási tervek alakulásával. Ha a BHI-index és a magyar GDP közötti kapcsolat továbbra is érvényesül, akkor a DUIHK nem vár jelentős gazdasági növekedést az idei évre – emelte ki Dirk Wölfer.

Az eurót kívánatosnak tartó cégvezetők száma kismértékben csökkent, de így is, a 2024-es évet leszámítva, a legmagasabb arányt ‒ 69 százalékot ‒ ért el 2011-óta. Az eurót kifejezetten ellenzők tábora ugyanakkor 15 százalékra zsugorodott - ez a DUIHK felméréseinek sorozatában a legalacsonyabb érték 2011-óta.